Az atlétikai vb-vel Budapest gyakorlatilag felkészült az olimpiára

Szombaton kezdődik Csepelen az atlétika-világbajnokság, amely a labdarúgó világ- és Európa-bajnokság, a vizes világesemények, illetve a háromhetes kerékpárversenyek és a Formula–1 mellett a világ legnagyobb sportrendezvényei közé tartozik. Ezeket csak a nyári olimpia üti, amelyhez viszont éppen az említett sportok csúcseseményeinek sikeres megrendezésén át vezet az út. Másképpen mondva a mostani atlétika-vb-vel a budapesti olimpia megrendezéséhez is közelebb kerülhetünk.

Praktikus megközelítésből az olimpia olyan, mintha 32 sportág világbajnokságait sűrítenék össze két és fél hétbe. A nyári játékok két legfajsúlyosabb csoportja a vizes sportágak és az atlétika alegységei, ha ezekből képes egy ország sikeres vb-ket rendezni, az, ha nem is fél siker az olimpiára jelentkezés szempontjából, de legalábbis jó belépőnek tűnik.

Hogy állunk a legnagyobb sportokkal?

A vizes sportágak tekintetében gyakorlatilag világelsővé léptünk elő, hiszen 2017-ben a mexikói Guadalajara helyett, a későbbre megkapott lehetőségünket előrehozva, majd 2022-ben a koronavírus-járvány nyomán visszalépő japán Fukuoka helyett beugorva is Budapest rendezte a vb-t, sőt, mi leszünk a házigazdák 2027-ben is. 

Ehhez jön még, hogy a FINA-ról WA-ra (World Aquatics) átkeresztelt nemzetközi vizes szövetség a központját is a magyar fővárosba költözteti. 

Az olimpiákon a labdarúgásnak kisebb a sportértéke, mivel a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség tűzzel-vassal védi a saját világbajnokságát, és nem engedi, hogy az ötkarikás játékok focitornájából véletlenül kinőjön egy versenytárs. Ezért csak U23-as játékosok szerepelhetnek a játékokon, ám ettől még infrastrukturálisan ugyanakkora az igény: 2021-ben, Tokióban és 2024-ben, Párizsban is hat város stadionjait jelölték ki a labdarúgásnak. Ezek 35-70 ezresek voltak, tehát Magyarország e viszonylatban a sokat emlegetett stadionépítési hullám dacára le van maradva – nem véletlenül vetődött fel korábban, hogy a focimeccseket akár a határon túlra is ki lehetne szervezni.

Ugyanakkor a Puskás Aréna nemcsak megrendezte az idei Európa-liga fináléját, de pályázunk a Bajnokok Ligája döntőjére is, sőt, részesei voltunk a 2021-es összkontinentális Európa-bajnokságnak is, itt tartottak három csoportmeccset és egy negyeddöntőt is. A stadionban és környékén szervezési kérdés tehát nem lehetne, ám ez még csupán egyetlen helyszín, még ha a legfontosabb is.

Pluszpont a Giro és az F1

A jelenleg 32-es olimpiai sportágszámból rendeztünk a közelmúltban még számos világeseményt. A csapatsportokat tekintve:

• kézilabdában 2022-ben Szlovákiával közösen rendeztük meg a férfi Európa-bajnokságot (és nálunk lesz a 2027-es női világbajnokság),
• kosárlabdában 2015-ben a női Eb-nek voltunk társrendezői,
• röplabdában 2019-ben ugyancsak a női Eb-nek voltunk társrendezői.

A még nem tárgyalt, és főleg számunkra fontos egyéni sportágakat nézve birkózásban 2013-ban 2016-ban és 2018-ban, judóban 2017-ben és 2021-ben, kajak-kenuban 2006-ban, 2011-ben és 2019-ben, vívásban 2013-ban rendeztünk vb-t. 

amelyet a tavalyi férfi kézi-Eb-vel avattak fel. Nyilvánvalóan mindkét aréna kulcshelyszín lenne az esetleges olimpiánkon, akárcsak a főváros számos csarnoka és a csapatsportágak esetében a vidéki létesítmények is. 

És akkor ott vannak még az olyan pluszpontok, mint a legnagyobb három kerékpárverseny közé tartozó Giro d’Italia első szakaszainak megrendezése vagy akár a Formula–1-es Magyar Nagydíj lassan négy évtizedes ittléte –

Aztán hogy ezek a szakmai tapasztalatok és a biztató, de százszázalékosan megnyugtatónak azért nem mondható létesítményhelyzet mennyit számít a valóságban az olimpiai pályázat tekintetében, azt nehéz megjósolni – a szándék viszont megvan.

Mi a MOB véleménye?

Amikor tavasszal a Hungaroring Sport Zrt. és a Magyar Olimpiai Bizottság felett is elnöklő Gyulay Zsolttal interjúztunk, ő határozottan kiállt az ötkarikás rendezés mellett, szerinte az olimpia Budapest és Magyarország érdeke is lenne. Nem feledte természetesen, hogy rendkívül komplex, hatalmas anyagi és energiabefektetést igénylő projektről volna szó, amelynek nem egyöntetű a hazai támogatottsága, ezért a MOB egyik legfőbb feladata ennek javítása. Kifejtette, örülne, ha nálunk rendeznék a párizsi utáni első európai olimpiát, ám ehhez kormány- és fővárosi szándék is kellene.

Nyilatkozata a mostani atlétikai világbajnokság kapcsán tartott eszmefuttatásunkhoz is csatlakozott:

Gyulay Zsolt egy közbülső mondattal tavasszal össze is foglalta a helyzetet, ami az atlétika-világbajnokság után, a nyár végén is érvényes lesz: „Sportszakmailag rendkívül jó olimpiát tudnánk rendezni, az anyagi vonzat más kérdés.”