Tavaly novemberben a profi futballban egyedülálló kísérletbe kezdett a Bundesligában szereplő FC St. Pauli csapata. Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, a klub vezetői szövetkezetet alapítottak azzal a céllal, hogy pluszbevételt szerezzenek a futballcsapat működtetésére.
Bő két hónappal az indulást követően a projekt sikeresnek mondható, bár az előzetesen kitűzött, 30 millió eurós célt még nem tudták elérni, január első hetéig ennek nagyjából a kétharmada, valamivel több, mint 18 millió euró folyt be a szövetkezet kasszájába − írta az 11Freunde című, német labdarúgással foglalkozó portál.
A csatlakozási kampányt két hónappal, március végéig meghosszabbították, a portálnak nyilatkozó szövetkezeti vezetők elmondása szerint az elmúlt hetekben is sokan jelezték, hogy csatlakoznának a kezdeményezéshez. A beérkezett jelentkezések feldolgozása folyamatban van, illetve szeretnének további érdeklődőket is bevonni, olyanokat is, akiket eddig nem sikerült elérniük.
A november 10-i indulást követő napokban különösen élénk volt az érdeklődés, az első három nap alatt 13 millió euró gyűlt össze, január eleji adatok szerint pedig már körülbelül 14 500 tagot számlál a szövetkezet. A szövetkezetet irányító testület vezetője és szóvivője, a civilben adószakértő Andreas Borcherding úgy fogalmazott: eddig főleg a helyi közösség tagjait, a Hamburgban és környékén élőket sikerült elérniük a kampánnyal, de szeretnék a távolabb élő szurkolókat, szimpatizánsokat is megszólítani, erre a közösségi média csatornáit, a Facebookot és az Instagramot használják majd kiemelten, illetve élőben a hazai és idegenbeli meccseket.
A kezdeményezés sikerére más csapatok is felfigyeltek, Oke Göttlich, az FC St. Pauli elnöke arról számolt be, hogy a közelmúltban az egykori szebb napokat látott, ám jelenleg a másodosztályban szereplő Schalke 04 vezetői érdeklődtek nála a szövetkezeti modell működésével kapcsolatban.
Az FC St. Pauli otthona a 29 546 szurkoló befogadására alkalmas Millerntor Stadion, ennek a tulajdonjogát adták lényegében a szurkolók kezébe: a drukkerek résztulajdont vásárolhatnak a létesítményből, és ezzel egyben szövetkezeti taggá is válnak. Egy részvény 850 euróba kerül, ebből 750 euró maga a részvény ára, 32 euró fedezi az adminisztrációs költségeket, 68 euró pedig a szövetkezet tartalékalapjába megy.
Egy szurkoló több részvényt is vásárolhat, ám fontos kikötés, hogy a több részvénnyel nem jár több szavazat. A részvényesek a szavazati joguk mellett osztalékra is jogosultak lesznek, és el is adhatják a részesedésüket, de csak ugyanazon az áron válhatnak meg tőle, amennyiért eredetileg vásárolták.
A részvényesek, akik a vásárlással egyúttal szövetkezeti taggá is válnak, arról is dönthetnek majd, milyen célokra használják a stadiont a futballmeccseken kívül. A mérkőzésnapi bevételeket továbbra is teljes egészében a futballklub kapja meg, de azt például a szövetkezet fogja meghatározni, mennyi bérleti díjat kér el a klubtól a létesítmény használatáért.
Göttlich elnök rámutatott, a szövetkezetben taggá váló drukkerek döntéseikkel nagyban segíthetik a futballklubot, ha mondjuk a csapat kiesne a Bundesligából, csökkenthetik a bérleti díjat, ha pedig jobban fut a szekér, akkor meg is lehet emelni.
Ha a klubnak extra tőkére lenne szüksége, a stadion bérbe adható különböző rendezvényekre, lehet tartani akár koncertet, akár bokszgálát vagy állásbörzét. A befolyó bevételeket aztán megkaphatja a csapat, amiből megerősíthetik a játékoskeretet, felújíthatják az edzőpályákat, vagy amit éppen jónak látnak.
Minden potenciális részvényesnek írásos úton kell kérelmeznie a felvételét a szövetkezetbe, a kérelem elutasításáról vagy elfogadásáról a szövetkezet vezetése dönt.
A szövetkezet alapszabályában lefektették, hogy az új szervezet magának a futballklubnak a működésébe nem szólhat bele, ahogy olyan döntést sem hozhatnak, ami a St. Pauli érdekeit sértené.
„Ha például a szövetkezet úgy döntene, hogy eladja a stadiont a Red Bullnak, akkor a St. Paulinak joga lenne ezt megvétózni”
– fogalmazott Göttlich.
A felmerülő ötletekről – legyen szó akár egy új pálya építéséről vagy a stadion bővítéséről – a szakszervezeti tagok elektronikus úton szavazhatnak, majd a klub elnöksége a szakszervezet vezetőinek segítségével kidolgozza az opciókat a megvalósításra, amiről aztán újra voksolhatnak a drukkerek, hogy melyiket fogadják el közülük.
Annyi bizonyos, hogy minden pluszpénz jól jön a St. Paulinak, amely több bundesligás riválisához képest jóval szerényebb költségvetésből dolgozik. Az arányokat és a lehetőségeket jól mutatja, hogy a St. Pauli játékosainak összfizetése mindössze 4 százaléka annak a bértömegnek, amelyet a Bayern München kifizet a játékosainak.
A német klubok helyzetét általában nehezíti az úgynevezett 50+1-es szabály, amely kimondja, hogy minden egyesület részvényeiből 50 százaléknak plusz egy részvénynek, tehát a döntésekhez szükséges többségnek az egyesületi tagok tulajdonában kell lennie. Ez megakadályozza, hogy a klubok potenciális ügyeskedők vagy teljhatalmat gyakorolni akaró oligarchák irányítása alá kerüljenek, ugyanakkor elzárja a német csapatokat az olyan külső befektetőktől, mint amilyenek a PSG-t vagy a Manchester Cityt óriási vagyonukkal az európai futball élvonalába emelték.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.