Árfolyamnyereség
Az árfolyamnyereség egy befektetés - például részvény, kötvény, befektetési jegy, deviza vagy kriptoeszköz - eladásakor keletkező pénzügyi többlet, amely abból adódik, hogy az eszközt magasabb áron értékesítik, mint amennyiért korábban megvásárolták. A nyereség tehát a vételi és az eladási ár különbsége, levonva az esetleges költségeket (pl. jutalék, tranzakciós díj). Ha az eladási ár alacsonyabb, veszteségről, nem pedig árfolyamnyereségről beszélünk.
A magyar adójog szerint az árfolyamnyereség adóköteles jövedelem, amely magánszemély esetében jelenleg 15% személyi jövedelemadó alá esik, és bizonyos esetekben 13% szociális hozzájárulási adó (szocho) is terhelheti, ha a befektetés nem minősül tartós befektetési szerződésnek vagy mentesített értékpapírszámlának. Az adókötelezettség abban az évben keletkezik, amikor a realizált nyereséget az adózó kézhez kapja vagy a számlájára jóváírják, nem pedig akkor, amikor az árfolyam emelkedik. Gyakorlati példa: amikor egy befektető 1 000 forintért vásárol részvényt, majd 1 400 forintért adja el: a 400 forintos különbözet az árfolyamnyereség, amely után adót kell fizetni. Az árfolyamnyereség nem azonos az osztalékkal vagy a kamattal: míg azok rendszeres pénzáramlási formák, az árfolyamnyereség csak tranzakcióval válik véglegessé.
