Kamatperiódus

A kamatperiódus egy hitelszerződés azon időszaka, amely alatt a hitel kamata - és így a havi törlesztőrészlet - változatlan marad. A kamatperiódus lejárta után a bank a szerződésben rögzített feltételek szerint módosíthatja a kamatot, jellemzően a piaci referenciakamat (például BUBOR vagy állampapírhozam) változásának megfelelően. Minél rövidebb a kamatperiódus, annál gyakrabban módosulhat a hitel kamata, ezért a havi törlesztő kiszámíthatósága alacsonyabb, ugyanakkor a kamatszint induláskor általában kedvezőbb. Hosszabb - például 10, 15 vagy 20 éves - kamatperiódus vagy végig fix konstrukció esetén a hitelfelvevő hosszabb távra rögzíti a törlesztőrészletét, ami nagyobb pénzügyi biztonságot nyújt, de jellemzően magasabb induló kamattal jár. A kamatperiódus megválasztása ezért nem pusztán árkérdés, hanem kockázati döntés: a rövid kamatperiódusú hiteleknél a kamatemelkedés gyorsan megjelenhet a törlesztőrészletben, míg a hosszú kamatperiódusú vagy végig fix hitelnél a hitelfelvevő előre tervezhet, még akkor is, ha a piaci kamatszint időközben jelentősen változik. Magyarországon a jegybank szabályozása is ösztönzi a hosszabb kamatperiódusú hitelek választását: például a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel csak legalább 10 éves kamatrögzítéssel érhető el, és a JTM-szabályok is kedvezőbb törlesztési arányt engednek a hosszabb időre fixált hiteleknél. Éppen ezért a lakossági lakáshitelek döntő része ma már legalább 10 évre rögzített vagy teljes futamidőre fix kamattal kerül kihelyezésre.