A kamatperiódus egy hitelszerződés azon időszaka, amely alatt a hitel kamata - és így a havi törlesztőrészlet - változatlan marad. A kamatperiódus lejárta után a bank a szerződésben rögzített feltételek szerint módosíthatja a kamatot, jellemzően a piaci referenciakamat (például BUBOR vagy állampapírhozam) változásának megfelelően. Minél rövidebb a kamatperiódus, annál gyakrabban módosulhat a hitel kamata, ezért a havi törlesztő kiszámíthatósága alacsonyabb, ugyanakkor a kamatszint induláskor általában kedvezőbb. Hosszabb - például 10, 15 vagy 20 éves - kamatperiódus vagy végig fix konstrukció esetén a hitelfelvevő hosszabb távra rögzíti a törlesztőrészletét, ami nagyobb pénzügyi biztonságot nyújt, de jellemzően magasabb induló kamattal jár. A kamatperiódus megválasztása ezért nem pusztán árkérdés, hanem kockázati döntés: a rövid kamatperiódusú hiteleknél a kamatemelkedés gyorsan megjelenhet a törlesztőrészletben, míg a hosszú kamatperiódusú vagy végig fix hitelnél a hitelfelvevő előre tervezhet, még akkor is, ha a piaci kamatszint időközben jelentősen változik. Magyarországon a jegybank szabályozása is ösztönzi a hosszabb kamatperiódusú hitelek választását: például a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel csak legalább 10 éves kamatrögzítéssel érhető el, és a JTM-szabályok is kedvezőbb törlesztési arányt engednek a hosszabb időre fixált hiteleknél. Éppen ezért a lakossági lakáshitelek döntő része ma már legalább 10 évre rögzített vagy teljes futamidőre fix kamattal kerül kihelyezésre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
