Lakhatási válság alakult ki Ibiza szigetén, aminek a turizmus láthatja kárát

Ibiza, Mallorca, Menorca és Formentera négyese alkotja földközi-tengeri spanyol Baleár-szigeteket. Ezeken, de főként Ibizán, annyira elszálltak az árak, hogy egyre több dolgozó szorul ki a lakóingatlanokból autókba és sátrakba élni. Az ördögi kör pedig beindulni látszik: kialakult lakhatási válság pedig már a helyi turizmust veszélyezteti, ami miatt kialakult a lakhatási válság.

Nem csak a turizmus a ludas a kialakult helyzetben. A magas kamatlábak és a közelmúltban kialakult megélhetési válság sok spanyolt visszatartott az ingatlanvásárlástól, ami megnövelte a keresletet a bérlakások iránt, ami pedig felhajtotta a bérleti díjakat is. Ráadásul a kereslethez képest túl kevés ingatlan épül Spanyolország-szerte, így az egész állam területén jellemző az áremelkedés.

Lakhatási válságot idéztek elő a megfizethetetlen albérlet- és ingatlanárak Ibizán

A Baleár-szigeteken a bérleti díjak csak az elmúlt évben átlagosan 18 százalékkal emelkedtek, míg országos átlag 12 százalék. Mivel pedig Ibiza egy kis területű turisztikai központ, a külföldiek megjelenése ott felerősítette ezt a jelenséget. A mindössze 160 ezer lakosú Ibiza tavaly közel négymillió turistát fogadott, ami új rekordot jelent.

Nem csoda tehát, hogy sokan lakás helyett autóban élnek. Például az ibizai polgári rendőrség képviseleti szervének, az IGC-nek is 3-4 tisztviselője járműben lakott tavaly. Daniel Granda, a helyi bérlőket képviselő Sindicato de Inquilinas de Ibiza y Formentera szóvivője szerint az ilyen helyzetek egyre gyakoribbak.

– mondta a BBC-nek, majd hozzátette, hogy a normális életet lehetővé tevő lakhatás nélkül a helyiek kiszorulunk a szigetről.

Azért nem tudnak rendes lakhatást biztosítani maguknak az ibizaiak, mert nem dolgoznak?

Röviden: nem. Ibiza városában, a sziget fővárosában, a alig 5 százalék, ami kisebb a madridi 8 százaléknál és az andalúziai régió fővárosa, Sevilla 19 százalékos rátájánál. A helyi önkormányzat szerint a gazdasági tevékenység 84 százaléka a turizmushoz kapcsolódik. 

Míg  a sziget szállodái, éttermei és klubjai rengeteg munkahelyet biztosítanak, a lakások nagy részét a tulajdonosok inkább a turistáknak tartják fenn. Ez azt jelenti, hogy

Az ilyen helyzetek kezelésére Spanyolország kormánya kidolgozott egy jogszabályt, amely felső határt szab a bérleti díjaknak azokban a térségekben, ahol égbe szöktek a lakhatási költségek. A Baleár-szigetek konzervatív regionális kormánya azonban úgy döntött, hogy nem hajtja végre a spanyol központi vezetés lakástörvényét.

Miért gátolja a helyi kormányzat a lakhatási költségek letörését?

A regionális vezetés szerint az irgalmatlanul megdrágult lakhatás problémája elsősorban az ibizai lakástulajdonosok miatt alakult ki, mert fittyet hánynak a helyi szabályozásra, miszerint legalább fél évre kellene bérbe adniuk a lakóingatlanjukat. A lakáskiadók ugyanis a rövid távú bérbeadásból, azaz a turisták kiszolgálásából, sokkal több hasznot hajtanak.

A helyi önkormányzat szerint ő nem gátolja a lakhatási költségek letörését, amit azzal támaszt alá, hogy négy év alatt mintegy 4 millió eurónyi bírságot szabott ki a turisztikai ágazat illegális tevékenységire.

A lakástulajdonosok kapzsisága tönkre teheti a bevételforrásukat

Ibiza éltetője a turizmus, ám ha az ágazatban dolgozók nem tudnak lakást bérelni, akkor nem lesz, aki ellássa a vendégeket, ami pedig könnyen a látogatók számának csökkenését  eredményezheti.

George McBlain, az O Beach diszkó és étterem üzemeltetési igazgatója a brit közszolgálati médiumnak elmondta, hogy hozzájuk a közeli szigetekről, a spanyol szárazföldről és külföldről érkeznek munkavállalók. Mivel a fizetést nem tudják olyan drasztikusan emelni, mint ahogyan a lakhatási költségek nőnek, már tapasztalja a dolgozók elmaradását. "Mindenki azt mondja, hogy valamit tenni kell. Néhány barátom bérleti díja egy év alatt a duplájára ugrott. És ha ez így folytatódik, akkor a szigetre érkező munkavállalók máshol fognak dolgozni".