Az új egészségügyi miniszter nem akar mindenáron mást csinálni, mint elődje, úgy tűnik azonban, hogy szisztematikusan testreszabja a gyógyítóágazatot érintő feladatokat. Ezért hát rendeletek, törvények módosítását kezdeményezi. Készült rá.
Már a mai kormányülés elé kívánja terjeszteni javaslatát, hogy hozzanak létre felügyelőbizottságot, amely a nyugdíj- és egészségbiztosító pénzalapjainak gazdálkodását vizslatná. Csehák Judit nem pártkatonákra, nem is országgyűlési képviselőkre bízná e feladatot. Azt szeretné, ha elismert és a járulékfizetők szemében is elfogadott szakemberek ügyelnének a 2000 milliárd forintot meghaladó tb-alapok hasznosítására. Meg arra is igényt tart, hogy a tb-alapok felügyelete a Pénzügyminisztériumtól a szaktárcához kerüljön. Logikus: ott legyen a pénz, ahol annak szétosztásáról határoznak.
A miniszter asszony kemény tempót diktál, ez érthető. A kórházakra és patikákra nem lehet kiírni: kormányváltás miatt zárva.
Ezért dönteni kell az új orvosságok tb-listára kerüléséről, a gyógyszerárak emeléséről és arról, melyik pirula árához milyen mértékű támogatást adhat az egészségpénztár. A döntés nem lesz könnyű. Nemcsak azért, mert a javaslatot az előző kormány és a gyógyszercégekkel kötött megállapodás alapján készítették elő, hanem mert fogyóban a biztosító gyógyszerkasszája, amit mindenképpen fel kell tölteni. Úgy kell tehát betartani a gyártóknak tett termelőiár-emelési ígéretet, hogy közben a lakossági gyógyszerterhek ne lépjék túl az infláció mértékét. Így a kabinet ma valószínűleg csak tájékozódik a gyógyszerfront állásáról, döntés később várható.
Később határoznak az egészségügyiek béréről is. Annyi azonban tudható, hogy az átlagosan 50 százalékos emelésre nemcsak a közalkalmazottak, hanem az ágazatban dolgozó vállalkozók is számíthatnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.