Szaúd-Arábia leértékelődik
Egyelőre vaklármának bizonyul az a múlt heti hír, amely szerint a szaúdiak 200 milliárd dollárt vontak ki az Egyesült Államokban befektetett tőkéikből, amelyeket a világsajtó 400-750 milliárd körülire becsül. Cáfolta legalábbis a kivonás tényét Alvalid bin Talal szaúdi királyi herceg, aki a legnagyobb külföldi befektető az USA-ban. Maga az összeg - akár a befektetettre, akár a kivontnak feltételezettre gondolunk - nagy ugyan, de volt már ilyen. A kivonásra a bizonytalanná váló amerikai pénzpiaci helyzeten kívül az is okot adott volna, hogy a szeptember 11-i áldozatok rokonai 1000 milliárd dollárra perelték a merényletek felelőseit, de az is, hogy egyes amerikai agytrösztök a sivatagi királyság "ejtését" javasolják Washingtonnak.
A legutolsó feltételezett indok vihet a dolgok sűrűjébe. Nem is véletlen, hogy Powell külügyminiszter nyomban az ellenkezőjéről biztosította szaúdi partnerét. A sivatagi királyság washingtoni nagykövetét pedig holnap fogadja texasi birtokán Bush elnök, ami szintén azt sugallja, hogy van mit tisztázni.
A szeptember 11-i 19 tettes közül 15-ről bizonyosodott be, hogy szaúdi állampolgár; ugyanez derült ki az Afganisztánban begyűjtött és Guantanamóra hurcolt 350 fogoly egyharmadáról. Oszama bin Laden a "hitetleneket" beengedő királyi családot elűzné trónjáról. A szaúdiaknak csak 16 százaléka rokonszenvezik Amerikával. Az uralkodó nem járult hozzá, hogy az USA ismét a helyi légi támaszpontról irányítson egy Irak elleni akciót. Válaszul Washington a szomszédban helyezkedik. Szaúd-Arábia pótolható. És nemcsak hadászatilag, hanem a kőolaj szempontjából is. Nem 1973-at írunk, amikor innen származott az amerikai olajexport negyede (és Rijád diktálta az árakat); ma az arány 15 százalék, ami az USA-ban felhasznált kőolaj 8 százaléka. Alternatívaként pedig ott kínálkoznak az orosz és a közép-ázsiai mezők. (SzH)
