Újabb latrok célkeresztben

Ahogy az iraki dosszié tanulmányozása kicsit is megbillenti a közép-keleti ország "fegyveres leszerelésének" szinte biztosra vett távlatait, úgy kerültek előtérbe az elmúlt napokban az iráni és az észak-koreai atomfegyverkezés lehetséges veszélyeivel kapcsolatos megfontolások. A két utóbbi ország alkotja Irakkal együtt a "gonosz tengelyét", amely az amerikai elnök januárban felvázolt víziója szerint a terrorellenes harc szempontjából a legnagyobb veszedelem.

Irán azzal borzolta fel a kedélyeket, hogy "elfelejtette" tájékoztatni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) egy épülő atomerőműve paramétereiről, míg Észak-Korea azzal lepte meg a világot, hogy bejelentette: felújítja atomreaktorai működését. Teherán állítása szerint a szóban forgó erőmű békés célokat szolgál, ezt azonban amerikai műholdfelvételek adatai cáfolják. Phenjan már nem is beszél semmiféle "békés célról", most éppen megint ott tart, hogy megleckézteti Washingtont.

Míg az iráni ügy múló feszültséget gerjesztett az amerikai- orosz viszonyban, addig az észak-koreai éppen hogy közelebb hozta egymáshoz Washingtont és Pekinget. Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy az iráni reaktor nem sért nemzetközi egyezményt, s ezért nem vonja meg közreműködését az ottani nukleáris ipar kifejlesztésében. A NAÜ is bizonyos fokú jóindulatot tanúsít Teherán energetikai tervei iránt. S miután - továbbra is feltételezve egy Irak elleni katonai felvonulást - az USA-nak szüksége van Irán semlegességére, elképzelhető, hogy Washington takaréklángra állítja felháborodását. Más a helyzet Phenjannal, amely zsarol a reaktorügygyel: el akarja érni, hogy az USA újítsa fel a hónap elején leállított olajszállításokat. Erre csak maximális alkalmazkodás esetén van esélye, amiben Washingtonnak nemcsak a NAÜ jó partnere, hanem Kína is, amennyiben váratlanul támogatásáról biztosította a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének javaslatát. (SzH)