Kutatni, fejleszteni, pénzt szerezni
Miért áll a magyar GDP az EU-átlag 61 százalékán csupán? Részben azért, mert hazánk csak a GDP egy százalékát költi kutatásra és fejlesztésre. Aki nem hiszi, nézze meg a statisztikát: gyönyörűen kimutatható az egyenes arányosság a GDP-szint, illetve a kutatásra és fejlesztésre költött öszszegek GDP-arányos nagysága között. A legtöbb pénzt az unióban a finnek és a svédek költik k+f-re, és minden versenyképességi listán az elsők között vannak. A legkevesebbet a régi tagok között GDP-arányosan a görögök és a portugálok szánják erre, és ők a legszegényebbek a tizenötök közt.
Ebből persze nem következik, hogy ha egy hirtelen ötlettől vezérelve a pénzügyminiszter holnap közölné, megháromszorozza az állami k+f-kiadásokat, akkor mindenki meggazdagodna. Nemcsak a pénz mennyisége számít ugyanis, hanem az értelmes felhasználása is - sőt az összehasonlíthatatlanul fontosabb. Nálunk ezzel is baj van: az OECD a közelmúltban egyik legfőbb ajánlásaként azt fogalmazta meg a hazai innovációs tevékenység jobbítására, hogy kössék a teljesítményhez a költségvetési támogatásokat. Hosszú évek óta hajtogatják az illetékesek, hogy a kutatóintézeteket arra kellene ösztönözni, versenyképes, a piacon értékesíthető kutatásokat végezzenek, de ezen a téren nem sok történt.
A versenyképes k+f-tudás sem hasznosul tökéletesen. Szintén az OECD mutatta ki, hogy a csúcstechnológia aránya a feldolgozóipari exporton belül Magyarországon az egyik legmagasabb. Csak hát ez jórészt néhány nagy külföldi cég hazai termelésére koncentrálódik, és nem szüremlik át a gazdaság többi szereplőjéhez.
Talán ebben is segíthetnek az EU kutatási támogatásai, amelyeknek közel kétharmadát az együttműködés jelszava alatt lehet megszerezni a következő pénzügyi időszakban. Magyarország méretéhez és fejlettségéhez képest eddig egész jól szerepelt az uniós kutatási pénzek "besöprésében", nem a szürkeállomány hiányával van tehát gond. Hanem azzal, amiben más téren is gyengék vagyunk: a szervezésben, irányításban, ügyes ösztönzők kidolgozásában.
Azért egy kicsivel több állami támogatás sem ártana. Hogy ne csak mások projektjeinek legyenek bedolgozói a magyar kutatók, ha EU-pénzek megszerzésére kerül a sor.
