Azonnali reformokat sürgetnek a bankok

Bár a gazdaság egyáltalán nincs válság közeli állapotban, Magyarország alapvető érdeke, hogy minél hamarabb átalakítsa azokat az államháztartási rendszereket, amelyek jelenleg drágán és rossz minőségben nyújtanak szolgáltatást, magas szinten állandósítják a költségvetési hiányt, miközben kikényszerítik a gazdaság magas adóterhelését is – szögezi le a Magyar Bankszövetség tanulmánya, amelyet A gazdaságpolitika 2005-ben címmel a napokban tett közzé a szervezet.
A magyar gazdaság eladósodottsága 2001 és 2004 között 57,6 százalékra emelkedett, de jelenleg is kisebb az eurózóna átlagánál, és alacsonyabb a stabilitási és növekedési paktumban előírt maximálisan 60 százalékos értéknél. Bár a gazdaság el-adósodottságának szintje elfogadhatónak tekinthető, az államháztartás éves hiánya a GDP három százalékát lényegesen meghaladó volt 2001 és 2004 között minden évben, amelynek zömét – a GDP négy százalék körüli arányát – az adósságfinanszírozó hitelek kamatterhe tette ki – mutat rá a dokumentum.
Az államháztartás jelentős hiánya, és magas szinten stabilizálódott finanszírozási szükséglete a bankszövetség szerint egyértelműen azt jelzi, hogy az államháztartási rendszer nem működik hatékonyan: az alkalmazott költségvetési megtakarítási eszközök pedig – az intézményi kiadások fűnyíróelv szerinti kurtítása – az egyensúly helyreállítása szempontjából döntően hatástalanok, és rontják a szolgáltatások minőségét. A költségvetés magas hiánya – hívja fel a figyelmet a tanulmány – ugyanakkor magas adóterhek mellett valósul meg, s ez rontja a gazdaság versenyképességét: ezzel együtt hatékony kiadási struktúra, vagyis az államháztartási alrendszerek átalakítása nélkül az adók csökkentése nem javít, hanem ront az egyensúlyi helyzeten.
A bankszövetség álláspontja szerint az államháztartás konszolidálása, illetve a gazdaságpolitika hitelességének helyreállítása érdekében több azonnali lépést is meg kell tenni. Sürgető feladat például az államháztartási törvénynek a költségvetés végrehajtásáról szóló részének megerősítése, amely egy szabálykövető, szigorúbb költségvetési gazdálkodást kényszerít ki. A szervezet szerint indokolt egy teljes körű, az államháztartás összes alrendszerére és az alrendszerek által működtetett intézményekre kiterjedő átvilágítás, a működési hatékonyság pontos felmérése, illetve a teljesítmény mérését célzó pontos követelményrendszer bevezetése. Elengedhetetlen a bankok szerint az önkormányzati feladatelosztás és finanszírozás átalakítása a közigazgatási struktúra átalakításával párhuzamosan, és javítani kell a költségvetés bevételtermelő képességét is. (Ez utóbbit a szervezet az adó- és járulékalapok szélesítésével képzeli el, a meglévő adóterhek fokozatos csökkentése mellett.) Hasonlóan elkerülhetetlennek látják a bankszövetségnél a költségvetési kiadások GDP-arányos mérséklését, a közfeladatokat ellátó intézmények feladatainak és számának átfogó ésszerűsítését.
Az államháztartás jelenlegi szerkezetében a szükséges költségvetési kiigazítás valójában már nem megoldható – szögezi le a tanulmány. Ennek megfelelően az állami jövedelempolitika vezető elve kell legyen, hogy a költségvetési szférában a reálbérek a GDP bővülési ütemétől elmaradóan emelkedjenek.
A bankszövetség szerint a jegybank részben maga is hozzájárult az államháztartási hiány növekedéséhez. A tanulmány megállapítja: részben az indokolatlanul magasan tartott reálkamatok, illetve a kiadásvezérelt költségvetési politika vezetett oda, hogy a forintot több alkalommal is kisebb-nagyobb mértékű támadás érte, a hazai pénzügyi piacok volatilitása pedig kifejezetten nagy. A jegybanki kamatdöntések az utóbbi egy-másfél évben átgondoltabbakká váltak, ám a jegybanki kommunikáció továbbra sem következetes, még az MNB alapcéljának, az árstabilitás elérésének célját sem segíti. A pénzügyi válság lehetőségének folyamatos emlegetése ugyanis – teszi hozzá a dokumentum – beépülhet a várakozásokba.
A bankszövetség az ország kiegyensúlyozott fejlődéséhez elengedhetetlenek tartja, hogy a költségvetési konszolidáció mielőbbi megkezdése mellett a monetáris politika támogassa a fiskális politikát, illetve a költségvetési és monetáris politika összhangban álljon egymással, ezzel is megteremtve hitelességét.
A tanulmány az euró bevezetése kapcsán megállapítja, hogy az nem önálló cél, hanem a gazdaság versenyképességét elősegítő eszköz, ezért az előírt stabilitási követelményeket nem formálisan kell teljesíteni, hanem a fejlődés, a versenyképesség erősítése érdekében tartósan alacsonyan kell tartani az államháztartás hiányát. A bankszféra az euróövezethez való mielőbbi, ésszerűen elérhető időpontban való csatlakozást támogatja, a csatlakozás jogi kötelezettségét pedig a gazdaságpolitika hitelességének javítására irányuló kényszernek tekinti.
A haladéktalanul végrehajtandó, ám rövid távon bizonyos áldozatokat követelő reformok céltudatos, több cikluson átívelő együttműködést igényelnek a politikai erőktől, ezek végrehajtásához egyfajta nemzeti, társadalmi, szakmai konszenzus szükséges – szögezi le a tanulmány.
A cikk alapjául szolgáló, a Magyar Bankszövetség elnökségének véleményét tükröző dokumentumot a szervezet eljuttatta a miniszterelnöknek, a Pénzügyminisztériumnak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, a Magyar Nemzeti Banknak és a politikai pártoknak is.