Hogyan érinti a légitársaságokat az utasjogi döntés?

Miért kellene fizetni?
„Egyszerűen nem értem, miért kellene 250 eurós kártérítést fizetni, miközben utasaink átlagosan 60 euróért utaznak. Vagy miért kellene fizetnünk az utasok szállásáért abban az esetben, amikor egy kormány úgy határoz, hogy valamilyen jelentős esemény kapcsán lezárja légterét? A járatkésések többsége a légiirányítás miatt következik be, ebben éppen az EU illetékes, ráadásul a légitársaságok nem folyamodhatnak semmiféle kártérítésért az Eurocontrol nem megfelelő működése kapcsán. Az Európai Bizottság bünteti a diszkont-légitársaságokat, miközben szemet huny más – például az Alitalia és az Olympic Airlines – légitársaságokba áramló eurómilliárdok felett. Továbbá a metrók és vasutak üzemeltetőire nem vonatkoznak ilyen kötelezettségek, holott több milliárd euró áramlik infrastruktúrájuk fenntartásába és fejlesztésébe.”
Andrew Harrison Az EasyJet vezérigazgatója

Ez diszkrimináció
„Ez diszkrimináció a légiközlekedési ágazattal szemben, hiszen hasonló szabályozás semmilyen más közlekedési ágazatot nem sújt; ezen belül is súlyosan érinti a diszkont-légitársaságokat, főképp pedig nem szolgálja jobban az utas jogainak védelmét. A szabályozás olyan helyzetet teremt, amelyben a légitársaságokat teszi felelőssé olyan késésekért és járattörlésekért, amikért azok nem felelősek. Aggasztónak találjuk azt is, hogy a kompenzáció mértéke messze nem áll arányban a kifizetett jegy árával. A rendelet megalkotásának célja az volt, hogy visszaszorítsa a hagyományos légitársaságok által alkalmazott túlkönyvelési gyakorlatot. A diszkont-légitársaságok nem könyvelik túl járataikat – így a Wizz Air sem –, az üzleti modell maga nem engedi. A kompenzáció mértéke nem ösztönzi a hagyományos légitársaságokat túlkönyvelési gyakorlatuk visszaszorítására.”
Váradi József A Wizz Air vezérigazgatója

Semmi változás
„A Malév szempontjából az Európai Bíróság múlt heti döntése nem jelent semmiféle változást, hiszen a rendelet előírásait már közel egy éve alkalmazza. A közösségi jogszabály ugyanakkor a Malévet is kedvezőtlenül érintette, hiszen gyakran olyan esetekben is pluszkiadásokat generál a légitársaságnak, amiről objektíve nem tehet. A kiadások ugyanis nem kizárólag kompenzációfizetési kötelezettséget jelentenek, hanem mindazt a költséget, ami például egy járat törlése miatt asszisztenciaszolgáltatásként a légitársaságot terhelik. Itt olyan esetekre gondolok, amikor rendkívüli időjárási helyzetek vagy légiforgalmi okok miatt és a repülés biztonsága érdekében kell járatot törölnünk. Az utasok jogainak védelme érdekében hozott közösségi szabályozásnak természetesen létjogosultsága van, de véleményem szerint a részletszabályok mindenképpen finomításra szorulnak.”
Gönci János, a Malév vezérigazgatója

Betartjuk az előírásokat
„A British Airways mindig és minden körülmények között betartja a EU vonatkozó előírásait. A kompenzációra vonatkozó előírások gyakorlatilag nincsenek érdemi hatással korábbi üzletmenetünkre, mivel mint teljes körű szolgáltatást nyújtó (full service) légitársaság, a British Airways korábban és eddig is fizetett bizonyos mértékű kompenzációt utasainak, illetve adott esetben szolgáltatásokkal kompenzálta őket. Kijelenthetem, hogy ezt a gyakorlatot ezután is folytatjuk. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy a kompenzáció mértéke aránytalanul növekedett, és kifejezetten sokrétűvé vált a nem a légitársaságok hatáskörében felmerülő okok (például időjárási viszontagságok, harmadik feles tényezők, stb.) miatti járattörlések, valamint a késések esetén biztosítandó ellátás következtében.”
Anna Chmeliková, a British Airways regionális kereskedelmi igazgatója

Erőteljes ellenállás
„A Lufthansa sajnálattal vette tudomásul a döntést. A légitársaságok körében erőteljes az ellenállás a döntést illetően, amely szerint a légitársaságok vis maior esetén is kötelesek kártérítést fizetni járatkésés vagy -törlés esetén. A túlszabályozás homályos és teljesíthetetlen irányelveket szab, és további költségeket generál a légitársaságok számára. A Lufthansa mindig kiemelt figyelmet fordított a fogyasztóvédelemre. Az utasok igényeinek magas szintű kielégítése a légitársaságnak felróható események felmerülése esetén eddig is a vállalat üzletpolitikájának részét képezte. Az új szabályozás legtöbb pontját már korábban is teljesítette a Lufthansa, így például a túlfoglalás esetén tett önkéntes, az utasok kárpótlását célzó intézkedések már előzőleg is a tavaly februárban életbe lépett új rendelkezéssel összhangban zajlottak.”
Stapfan Semsch A Lufthansa közép-európai igazgatója