BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nyesz: most jött el az ideje?

Az idei év megtakarítási piacán a kamatadó bevezetését tartja a legjelentősebb eseménynek Szalai Sándor, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója, ám meglátása szerint az új adónem megjelenése a látszat ellenére nem mozdította el a befektetőket a régóta hiányolt hosszabb távú megtakarítási szemlélet felé. Jövőre az új termékek terén a garantált alapok és az ETF-ek felé mozdul el az alapkezelő.
2006.12.27., szerda 00:00

- Mennyiben okozott meglepetést az idén a befektetési alapok piacának alakulása?

Annyiban nem hozott meglepetést 2006, hogy a pénzpiaci és a garantált alapok kedvelt befektetések lettek. Ezt segítő és egyidejű tendencia volt ugyanakkor, hogy a piaci kamatok fokozatos emelkedésével a kötvényalapok gyengébb átmeneti múltbeli hozamokat mutattak. Ennek egyenes eredője volt az alapokban tartott lakossági megtakarítások átvándorlása az említett két típusba. A folyamatot jelentősen gyorsította a kamatadó bevezetésének június 8-i bejelentése, ennek értelmében a szeptember 1-je utáni befektetésialap-befektetések elért hozamát a jövőben már 20 százalékos kamatadó terheli.


- Véleménye szerint az augusztusi roham közepette mennyire tudatosan válogattak az alapok között a magánszemélyek?

- Úgy gondolom, sokkal kevésbé tudatosan, mint az a számszerű statisztikákból első ránézésre megmutatkozik. A korábbi tendenciákkal egyező módon nem jelentett meglepetést, hogy a befektetők – egyébként szakmailag ismét nem helyes döntés eredményeként – elpártoltak a kötvényalapoktól, és megtakarításaik egy részét a kiegyensúlyozottan teljesítő pénzpiaci, valamint ingatlanalapok felé terelték. Bármennyire nincs jelentőségük a múltbeli hozamoknak (sőt sokszor egy gyengébb múltbeli szereplés után várható a jó jövőbeli teljesítmény), még mindig az egyik legbefolyásolóbb tényezőnek számítanak a befektetési döntések meghozatalában. Sokkal meglepőbb volt ugyanakkor, hogy mind rövid, mind hosszú távon kiváló múltbeli hozamú részvényalapokba sem áramlott közvetlenül jelentős friss pénz, míg az olyan alapok alapja jellegű portfólióalapok, amelyekben az egyébként egyidejűleg nem kedvelt kötvény- vagy a különben jól szereplő részvényalapok is előfordultak, nagy mennyiségű új megtakarítást vonzottak. Bár első hallásra meglepőnek tűnhet, de azt gondolom, az újdonság varázsa mellett ennek egyszerűen az volt az oka, hogy a nyár folyamán piacra került alapoknak az újszerűségük révén nem volt visszatekintő hozamuk, így ez nem befolyásolhatta a befektetőket a döntés meghozatalában.


- A nyár folyamán az OTP Alapkezelő palettája is bővült, hiszen akkor indult el az OTP Abszolút Hozam Alap is, ráadásul szintén tekintélyes vagyont gyűjtött össze. Hasonló indokok játszhattak itt is szerepet?

- Két hónap alatt több mint hatmilliárd gyűlt össze az alapban, kizárólag lakossági befektetésekből. Történt mindez egy olyan befektetéssel, amely szakít a piacon jelenleg elérhető befektetési alapok zömének stratégiájával. Az OTP Abszolút Hozam Alap, amelynek vagyona időközben már megközelíti a tízmilliárd forintot, nem a megszokott módon követ egy-egy részvény- vagy kötvénypiaci indexet, hanem többéves fejlesztésre és tesztelésre alapozott, egyedi döntéstámogató modell alapján mindig az adott piaci környezetben választja ki, hogy éppen állampapírokba vagy részvényekbe fekteti-e a vagyonát. Ez rendkívül dinamikusan változhat, a befektetések rövid idő alatt akár teljes egészében is kicserélődhetnek. Egy ilyen újszerű gondolaton alapuló befektetés megvalósítására a nyári időszak a legjobb időzítésnek bizonyult.


- Az augusztusi események a statisztikák szerint a hosszú távú befektetések felé mozdították el a lakosságot. Ön is úgy látja, hogy jelentős fordulat következett volna be a lakosság megtakarítási időhorizontját illetően?

- Sajnos nem értek egyet azzal, hogy a kamatadó bevezetése előmozdította volna a hosszú távú befektetéseket. Július–augusztusban a befektetők sokkal inkább döntöttek egy adott helyzetben impulzusszerűen, mint hogy több évre szóló időhorizontot átgondolva helyeztek volna el megtakarításokat hoszszabb távra. A kamatadó bevezetése inkább jelentett gondolati sokkot, mint világított rá a hosszabb távú takarékoskodás szükségességére. A döntési helyzetbe került befektetők mindemellett hirtelen olyan sokfajta, más-más várható hozamú, kockázatú és költségű pénzügyi megoldással találták szembe magukat, hogy nem is lehetett elvárni tőlük az objektív, pénzügyileg is helyes döntést. A dilemmát sokkal inkább abban látom, hogy jól mérték-e fel a közeljövőbeli jövedelmi helyzetük alakulását, és csak azokat a pénzeket helyezték-e el az ajánlott, sokszor többéves időtávú konstrukciókban, amelyeket valóban félre tudnak tenni. A bevezetés alatt lévő megszorító csomag intézkedései fokozatosan éreztetik a hatásukat, ez már a következő évtől növekvő háztartási kiadásokhoz (a forgalmi adó kulcsának és az energia árának növekedése) és csökkenő vagy stagnáló jövedelmekhez (szja-kulcsok változása) vezet majd. Kérdés, hogy az így megváltozó jövedelmi helyzetben hozzá kell-e nyúlni a nyáron „eltett” pénzekhez. Úgy gondolom, erre is lesz példa, ami azonban biztos, hogy egy ilyen környezetben az új, hosszabb távra félretehető pénzek mennyisége csökken, vagy óvatossági célból egyszerűen a bankbetéteket, illetve pénzpiaci alapokat választja.


- Ha már említette a szeptember óta keletkező megtakarításokat, ezeket mennyire „csábíthatják el” a kamatadómentes konstrukciók, mint például a unit-linked életbiztosítások – amelyek szintén jelentős gyarapodáson mentek keresztül – vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla, amely viszont év eleji bevezetése óta viszonylag szerény érdeklődést tudott kivívni magának?

- Tény, hogy a unit-linked konstrukciók egyre nagyobb teret nyernek, ám úgy látom, az alapterméket a biztosítás jelenti, míg a kapcsolt befektetés fontos, de csak másodlagos szempont. Ráadásul a költségről sem szabad elfeledkezni: bármelyik befektetési alap lényegesen alacsonyabb díjak mellett biztosíthatja ugyanazt a befektetést. Ami a nyeszt illeti, augusztus végéig a „kamatadósztori” lázában égtek a hazai befektetők, így viszonylag csekély figyelem fordult feléje. Véleményem szerint most kellene eljönni annak az időnek, amikor a lakossági befektetők, ha lassan is, de jobban felismerik a jelentőségét. A konstrukció népszerűségét a rövid távú szempontok között továbbra is nagyban befolyásolja majd a kapcsolódó költségek szintje. Úgy gondolom, e tekintetben a nyeszt biztosító pénzügyi szolgáltatók közötti verseny fokozódására lehet számítani.


- Mi kell mégis elsősorban ahhoz, hogy a 4. pillérként nevezett nyesz felkeltse a magánszemélyek érdeklődését?

- Mindenekelőtt folyamatos és intenzív kommunikáció; ez igyekszik megvilágítani a nyugdíj-előtakarékosság fontosságát. E nélkül nem lehet sikeres a termék. Előre kell lépni abban is, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számlát az eddigieknél sokkal tudatosabban kell összekapcsolni a megfelelő, ajánlott befektetési megoldásokkal. A nyesz a befektetéseket illetően teljes döntési szabadságot ad a befektetőknek, egy ilyen helyzetben azonban a megtakarító mégsem hagyható magára. Nemcsak a befektetések széles választékát kell biztosítani számukra, hanem olyan érthető pénzügyi megoldásokat kell ajánlani, amelyek lehetőség szerint személyre szabott megoldást kínálnak. Ehhez igazodva és a nyugdíj-előtakarékosság gondolatát szem előtt tartva indította el az OTP Alapkezelő az OTP Prémium Válogatás Alapokat. A négy, OTP-s befektetési alapokba fektető alap közül három már a nevében és hozamkockázati jellemzőiben is igazodik a 2009-től kötelezővé váló, választható magán-nyugdíjpénztári portfóliók összetételéhez. A három OTP Prémium Válogatás Alap közül a klasszikusban 10, a kiegyensúlyozottban 25, a növekedésiben 50 százalék az átlagos részvényarány, így elvárásainak és életkorának függvényében mindenki megtalálja a neki illő megoldást. A negyedik kizárólag euróban kibocsátott befektetési alapok jegyeit tartalmazza, egyedi megoldást kínál mindazoknak, akik egy 25 százalékban részvényeket is tartalmazó befektetéssel kívánják a lehetséges forintgyengülés hatásait kiküszöbölni.


- Milyen újabb termékekben gondolkodik 2007-ben az OTP Alapkezelő?

- Mérföldkőnek tartom a decemberben megjelent BUX ETF-et, azaz a tőzsdén kereskedhető befektetési alapot (exchange traded fund) mint hazai részvénybefektetést, amely mellett az egyszerűség, az olcsóság és a magas fokú kockázatmegosztás egyedi érvei szólnak. A kelet-közép-európai térségben ez a fajta befektetés hiányterméknek számít, ezt jól mutatja az is, hogy a régió részvénypiacait a világon működő közel 700 tőzsdén kereskedett befektetési alapból mindössze kettő érinti. A BUX ETF Alap iránt – rögtön a bevezetést követően – a lakossági és az intézményi befektetők részéről egyaránt nagy az érdeklődés, ez a terméken túl a jelenlegi azonnali tőzsdei kereskedésben egyedülállónak számító árjegyzői rendszer jó működésének is köszönhető. Minden körülmény adott ahhoz, hogy további ETF alapok indításában is gondolkodjunk, ez lehet a következő év továbblépéseinek egyike. Emellett megkezdjük a garantált jellegű befektetési alapok sorozatban történő kibocsátását, ilyen típusú befektetésből hat-nyolc indítását tervezzük.



Névjegy: Szalai Sándor (35)

A szolnoki Külkereskedelmi Főiskola elvégzését követően a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karán, monetáris szabályozás szakon szerzett diplomát, közben egy szemesztert tanult a holland Arnhem HEAO Business Schoolon. 1995-től egy éven át dolgozott tanácsadóként a Czipin & Partner GmbH nagyvállalati projektjein. 1998–2002 között a CIB Alapkezelőnél dolgozott, 1999-től ügyvezető igazgatóként, majd vezérigazgatóként.

Az OTP Alapkezelő Rt.-nél 2002–2004 között értékesítési igazgatóként tevékenykedett. 2005-ben nevezték ki vezérigazgatóvá. Jelenleg a Bamosz mellett működő oktatási és etikai bizottság tagja.



Sándor, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója, ám meglátása szerint az új adónem megjelenése a látszat ellenére nem mozdította el a befektetőket a régóta hiányolt hosszabb távú megtakarítási szemlélet felé. Jövőre az új termékek terén a garantált alapok és az ETF-ek felé mozdul el az alapkezelő.

Farkas Barbara Névjegy: Szalai Sándor (35) A szolnoki Külkereskedelmi Főiskola elvégzését követően a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karán, monetáris szabályozás szakon szerzett diplomát, közben egy szemesztert tanult a holland Arnhem HEAO Business Schoolon. 1995-től egy éven át dolgozott tanácsadóként a Czipin & Partner GmbH nagyvállalati projektjein. 1998–2002 között a CIB Alapkezelőnél dolgozott, 1999-től ügyvezető igazgatóként, majd vezérigazgatóként.

Az OTP Alapkezelő Rt.-nél 2002–2004 között értékesítési igazgatóként tevékenykedett. 2005-ben nevezték ki vezérigazgatóvá. Jelenleg a Bamosz mellett működő oktatási és etikai bizottság tagja. Cég: OTP Alapkezelő Az 1993-ban alapított és az OTP csoport részét képező cég mára a hazai vagyonkezelési piac legnagyobb szereplőjévé vált.

Az alapkezelő szeptember végén 530,6 milliárd forintot kezelt az alapjaiban, 30 százalékos értékpapíralap-piaci részesedéssel. A pénztári kezelt vagyon 478 milliárd forintot tett ki, a társaság kezelésében lévő vagyon nagysága 1127,9 milliárd forint volt. -->

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.