Előremenekül a Magyar Posta

Minőségjavítás, hatékonyságnövelés, a hálózat racionalizálása, vonzó szolgáltatások – évek óta visszatérő kulcskifejezések ezek, amikor Szabó Pál, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója a társaság jövőjéről beszél. Nem véletlenül emlegeti ezeket a tényezőket a postavezér, hiszen ezek nélkül kevés a vállalat esélye arra, hogy sikerrel vegye története talán legnagyobb akadályát, az eredetileg 2009-re tervezett, de a 2004. január elseje után az Európai Unióhoz csatlakozott országok esetében 2013-ra halasztott teljes postai piacnyitást.

A nagy kihívás nagyszabású változásokat igényel – ismerte fel a cég menedzsmentje, és 2002 óta már a felkészülés jegyében történnek a fejlesztések, átalakítások. A katasztrofális indulást követően ma már jól teljesítő budaörsi logisztikai központ és az arra épülő feldolgozási rendszer révén a minőséget tekintve – legalábbis az európai posták teljesítményét is mérő cég szerint – mostanra Európa élvonalába tartozik a vállalat. A hálózatracionalizálás pedig olyan intézkedéseket hozott, mint a sokat támadott, de pénzügyi szempontból ésszerű megoldásnak bizonyuló mobil postai szolgáltatás kiterjesztése, a veszteséges postahivatalok bezárása, illetve kiszervezése.

A tegnap a gazdasági sajtó képviselői előtt vázolt terv mind méretei, mind várható hatása miatt a Magyar Posta történetének egyik legnagyobb átszervezését jelenti, hiszen a cég fix postahelyei több mint 40 százalékának üzemeltetését adnák át vállalkozóknak. A postavezér határozottan hisz a program sikerében, amire szükség is van, hiszen ha nem sikerül lefaragni a költségeit, javítani a működési hatékonyságán, nem lesz képes felvenni a versenyt a fejlett nyugat-európai postákkal, amelyek a Magyar Posta menedzsmentje szerint ugrásra készen várják, hogy letarolhassák a hazai piacot. Ha pedig így történik, lesz egy újabb állami cég, amelynek az életben tartása évente sokmilliárdnyi adóforintunkba kerül majd.