Fertőz-e Görögország?
De az sem igaz, hogy a fertőzés veszélye egyáltalán nem áll fenn. Alapvetően ez az aggodalom vezérli azokat, akik az IMF mintájára európai valutaalap (EMF) létrehozását szorgalmazzák. Hangadójuk most a német pénzügyminiszter, aki a Financial Times hasábjain írt cikkében állt ki az EMF felállítása mellett.
Nagy kérdés persze, milyen irányban lenne képes „fertőzni” Görögország. A veszélyeztetettek egyik csoportja a többi PIGS állam, ahová a görögökön kívül a portugálok, az írek és a spanyolok tartoznak. Ebből a társaságból a spanyolok jelentik a legnagyobb gondot. No nem azért, mintha a fizetésképtelenség közvetlenül veszélyeztetné őket, elvégre GDP-arányos államadósságuk alig fele a görögökének. Ám tavalyi, 11,4 százalékos államháztartási hiányuk már elgondolkoztató. Az is, hogy az elemzők kevésbé fogadták lelkesen José Luis Rodríguez Zapatero spanyol kormányfő takarékossági programját, mint a görög megszorító csomagot.
A fertőzés esetleges másik iránya a kelet- és közép-európai térség lehet. Főleg Románia, Bulgária és Szerbia, ahol a görög bankok és működőtőke-befektetők nagy szerephez jutottak a gazdaságban. Ezeknek az országoknak a talpra állását aligha segíti, ha a görög anyabankok és anyavállalatok megrendülnek. Erről egyelőre szerencsére nincs szó, de a veszély jelen van. UGy
