Hogyan kellene átalakítani az uniós pénzek elosztását?
A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke
Stratégiaváltás
„Mindenképpen változtatni kell. Először a forrásfelhasználás irányán. Erre alkalmat teremt, hogy a nyár közepére jelentést kell készíteni Brüsszelnek arról, milyen időszaki tapasztalatok adódnak az EU-források felhasználásánál. A stratégiaváltás keretében nagyobb részesedést kell kapniuk a forrásokból a kis- és középvállalkozásoknak. Hangsúlyosabb teret kell adni a pénzügyi konstrukcióknak. Ez egyrészt tőkebefektetési lehetőséget jelenthet a régiókban, tematikus tőkealapokat (pl. egészségipar) és nagyságrendileg több és egyszerűbb mikrohitelt. Stratégiai célként kell rögzíteni egy új beszállítói program elindítását. A kkv-k fejlődési lehetőségeit érdemben segítheti az, ha a jelenleginél több követelményt támasztó és komplexebb tartalmú klaszterprogramok indulnak.”
Essősy Zsombor
A Magyar Pályázatkészítő Iroda Zrt. vezérigazgatója
Felpörgetés
„A válság következményei miatt teljesen más célokat kell kitűzni. Nagyon jó az agóra meg a digitális tábla, mindegyiket támogatom – tíz év múlva. Most először kilincs, fűtés, megfelelő menza kell. Át kell néznie a következő kormánynak az Új Magyarország fejlesztési tervet, hogy az ott megjelölt célok jók-e, és hol van szükség forrásátcsoportosításra. A legfontosabb most a gazdaság felpörgetése. Ha eldöntjük, hogy munkahelyet kell teremteni, akkor olyan pályázatokat kell kiírni, amelyek ezt szolgálják, és meg kell követelni a feltételek teljesítését. Az EU-forrásokból azt kell támogatni, aki embereket foglalkoztat, árbevételt hoz, rendes bért és adót fizet, mert ebből lesz megrendelés, versenyképesség és innováció, sőt digitális tábla is.”
Kompaktor Emília
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közgazdasági igazgatója
Átláthatóság
„Jelenleg az Új Magyarország fejlesztési terv inkább tekinthető pénzelosztó, semmint a gazdaság élénkítését támogató eszközrendszernek. Mindenekelőtt változtatni kell a forrásfelhasználás szerkezetén, a vállalkozások, a termelő beruházások, a foglalkoztatás bővülését eredményező programok javára. Szükség van a reálfolyamatok fokozott figyelembevételére, a pályázati jogcímek felülvizsgálatára és csökkentésére, a programok közötti átfedések kiküszöbölésére, a források átcsoportosítására, az intézményrendszer »karcsúsítására«, valamint a bürokrácia és a hosszú átfutási idők radikális leépítésére. Az átláthatóság javítását szolgálná a köztestületi kamarák intézményes bevonása a pályázatok előkészítésébe, értékelésébe, az intézményrendszer működtetésébe.”
Márkus Csaba
A Deloitte Zrt. EU-tanácsadási üzletágának igazgatója
Moratóriumstop
„A legsürgetőbb a kormány által elrendelt, a vállalati szektor számára elérhető pályázati kiírásokra is érvényes moratórium megszüntetése, több okból is. Egyrészt ezzel a nem kellően végiggondolt politikai döntéssel számos pályázó vállalkozás a válság miatt kritikussá vált időkben jelentős késéssel kap visszajelzést a támogatói döntésről. Másrészt a moratóriumot az egyes irányító hatóságok, sőt ugyanazon hatóság különböző kiírások esetében is eltérően értelmezi. Egyes kiírások megnyitását elhalasztják, más kiírásokat átmenetileg bezárnak, majd egy-két hét múlva újra kinyitnak. Ez növeli a döntéshozatali és az intézményrendszeri bizonytalanságot. Fontos odafigyelni a munkahelyteremtésre, különben nehéz lesz elérni az EU 75 százalékos foglalkoztatási célszámát 2020-ra .”
Nagy Sándor
A Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa
Értékelemzés
„Az intézményrendszeri átalakításon és hatékonyságnövelésen, a pályázóbarát, szolgáltató államigazgatáson és jogi (beleértve a közbeszerzési) szabályozáson túl fontos és sürgős a monitoringrendszer javítása, továbbá a korrupcióval kapcsolatos felvetések tisztázása. A monitoringrendszert az állami hatóságok (APEH, KSH, VPOP stb.) adatbázisainak összekapcsolásával lehetne hatékonyabbá tenni, ezzel részben vagy egészben a projektfenntartási jelentéseket is ki lehetne váltani. Ezenkívül javasolnám a bizonyos értékhatár (pl. egymillió euró) feletti projektek esetében az USA-ban már bevált értékelemzés kötelező bevezetését, ezzel minőségjavulást és költségmegtakarítást egyaránt el lehet érni, és lehetőség nyílna a korrupciós felárak és felesleges tartalmak kiszűrésére.”
