Felemás termelési adatok jelentek meg az elmúlt héten: az iparban már véget ért a zuhanórepülés, azonban gyenge lábakon áll a fellendülés is. Az építőipar viszont további csökkenést tudott bemutatni az egyébként is alacsony szintről. Hasonlóan bizonytalan a kamatpolitika is, ezt mutatja az elnökség szétszavazása.
Miközben Simor András jegybankelnök a 25 bázispontos vágás mellett tette le a voksát a jegybank monetáris tanácsának február 22-i kamatdöntő ülésén, alelnöke, Király Júlia a szinten tartást szorgalmazta, s volt két fő, aki 5,5 százalékos rátát szeretett volna – derül ki az ülés rövidített jegyzőkönyvéből. A kamat 5,75 százalékosra mérséklődött. A tanácstagok többsége egyetértett abban, hogy lehetőség van az előző év végén megkezdett óvatos kamatcsökkentési politika folytatására, ha a külső és belső folyamatok kedvezően alakulnak inflációs és reálgazdasági szempontból, a további kamatcsökkentések lehetségesek lennének.
Az iparban felgyorsult a készletek feltöltése, ez okozta a pozitív meglepetést a januári adatokban. Az előzetes jelentéssel összhangban éves alapon 5,7 százalékos bővülést mért a KSH a szektorban a naptárhatást kiszűrve, míg decemberhez képest 8,8 százalékos ugrás volt a szezonálisan kiigazított adat szerint. A 2008 májusa óta legkedvezőbb tizenkét havi adat mellett azonban az ágazat értékesítése alig mutat emelkedést, azaz nem elsősorban a kereslet felfutása áll a folyamat hátterében.
Januárban 13,5 százalékkal maradt el az építőipar termelése az egy évvel korábbitól, a 2009. decemberitől pedig – szezonálisan kiigazítva – 12,3 százalékkal, ez még az utóbbi évben tapasztalt hektikus ingadozás után is igen jelentős – derült ki a KSH adataiból. Az épületeken végzett munkák visszaesése volt a legfőbb oka a januári gyenge statisztikának: 20 százalékot meghaladó hanyatlást figyelt meg a hivatal ebben a körben. Eközben az egyéb építményeknél enyhe, 1,2 százalékos emelkedés volt éves összevetésben. BD

Maradt a bizonytalanság