Egyértelmű, hogy ezen a héten nem lesz megállapodás az európai külügyi szolgálatról. Ezt Elmar Brok, az Európai Parlament (EP) német tagja adta ország-világ tudtára, miközben Catherine Ashton, az unió külpolitikai főképviselője megsokszorozta erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a tárgyalások még a hét elejére lezáruljanak, és az EU állam- és kormányfői már június 17–18-i csúcstalálkozójukon aláírhassák a megállapodást.
Az EP-ben sokaknak nem tetszik Ashton harciassága, még kevésbé a terve a szolgálat kialakításáról. „Három kemény feltételünk van” – közölte Guy Verhofstadt, a liberális képviselők vezetője, aki maga is azon a véleményen van, hogy a főképviselő menetrendje aligha lesz tartható.
Az EU törvényhozásának tagjai egyértelmű képet szeretnének kapni a szolgálat jellegéről, az uniós intézményrendszerben elfoglalt helyéről, és legfőképpen arról, milyen arányban és milyen jogállásban kapnak szerepet benne az uniós tisztviselők és a tagállamok diplomatái. A főképviselő saját büdzsével, önálló intézménynek képzeli el, az EP tagjai viszont az Európai Bizottsághoz csatolnák a szolgálatot.
Ashton gyorsan le akarta zavarni a tárgyalást az EP-vel, ám győzelmi babérok helyett nem várt akadályokba ütközött. A jelek szerint a képviselők legalább olyan harcosak, mint ő, és nem mondanak le a megleckéztetéséről. Így a megállapodás valóban csúszhat.
Kérdés, hogy az európai külügyi szolgálat ettől jobb lesz-e. KoM