Ki lehet-e zárni a külföldieket a termőföld tulajdonlásából?
Mikula Lajos
Az AGRYA – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének elnöke
Generációváltás
„Támogatom a termőföldvásárlás tilalmára vonatkozó moratórium meghosszabbítását, ahogy a földtörvény tervezett módosítását is, hiszen minél több jogi garancia áll rendelkezésre, annál nagyobb az esély arra, hogy kedvezőbb helyzetbe kerülnek a magyar termelők, különösen a fiatal gazdák. Az általunk szükségesnek tartott pozitív diszkrimináció egyik eszköze lehet az elővásárlási és előbérleti jog szabályozása, illetve a számunkra kedvező hitelkonstrukciók is. A generációváltás fontossága nemcsak a most hivatalba lépett kormány terveiben kap fontos szerepet, de az uniós reformoknál is kiemelt szerepet szánnak a fiataloknak. Mindez túlmutat az előző kabinetnek a támogatások kérdését a középpontba helyező politikáján, ezt fejlesztési ügyként kell kezelni.”
Horváth Gábor
A Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének főtitkára
Kérdőjelek
„A kormány két irányban tett lépéseket, ám a földvásárlási moratóriummal kapcsolatos indítvány és a kettős állampolgárságra vonatkozó törvény egymásnak ellentmond, hiszen miközben előbbi szűkítené, utóbbi éppen hogy bővíti a földvásárlók körét. A kormány ugyanakkor a külföldiekkel szembeni védelmen túl a családi gazdaságok erősítését tűzte ki célul. Ebből a szempontból fontosnak tartom, hogy a törvényekben, elsősorban a Ptk.-ban megfogalmazott alapelveket – különösen a tulajdonjogra, a bérleti viszonyokra vonatkozó szabályokat – tiszteletben kell tartani. Másfelől kérdéses, milyen forrásokból tud majd biztosítani földet a kormány az említett gazdaságoknak. Abban sem vagyok biztos, van-e elég vidéki magyar, aki a család perspektíváját a családi gazdaságban látja.”
Raskó György
Agrárközgazdász, agrárvállalkozó
Politikai okok
„A földvásárlási moratórium meghosszabbítását nem tartom nagy ügynek, mivel nem is látom esélyét annak, hogy az unió beleegyezik majd. A földtörvény módosításával szemben azonban alighanem nem lesz kifogásuk, egyfajta kompenzálásként azért, hogy 2014-től is kevesebb támogatás jár a hazai gazdáknak. Ez azért lehet problémás, mivel a kormány gazdaságilag irracionális terveket fogalmazott meg, csak politikailag érthető a lépés, amellyel egy szűk, húszezres rétegnek kívánnak kedvezni. Tudni kell azonban, hogy ezeknek a nagy családi gazdaságoknak nemcsak a termelékenysége kisebb, de jóval kevesebb embert is foglalkoztatnak, mint a nagyok. Így ezzel a lépéssel nemhogy nem teremt a kormány munkahelyeket a mezőgazdaságban, de egyenesen növeli az agrár-munkanélküliséget.”
Roszík Péter
A Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara elnöke
Új birtokpolitika
„Indokoltnak tartom a moratórium fenntartását, hiszen azok az indokok, amelyek alapján a csatlakozás előtt kértük, most még inkább fennállnak: a földárak emelkedtek ugyan, ám még mindig távol vannak a nyugat-európaiaktól, a gazdák jövedelemtermelő képessége pedig romlott az utóbbi években. A hároméves hosszabbítás ugyanakkor időt adhat a számunkra, hogy egy kiérlelt földtörvényt hozzunk létre, amely a külföldiekkel szembeni védelmen túl a földalap átalakításával és új birtokpolitikai rendszerrel együtt az európai joggal összhangban erősítheti a hazai gazdálkodók pozícióját. A védelem annál inkább fontos, mivel úgy tapasztaljuk, az utóbbi időben gőzerővel indult egy újabb hullám arra, hogy különböző burkolt szerződésekkel külföldiek földterületekhez jussanak Magyarországon.”
Fűr Zoltán
A Földbróker.hu vezetője
Pénzhiány
„Jelenleg nincs piaca a földnek, ez érthető, hiszen annak van lehetősége földet vásárolni Magyarországon, akinek nincs pénze vagy nem akar. Eközben a termőföldek 70-80 százaléka hazai spekulánsok, vagyis a földműveléssel nem foglalkozó tulajdonosok kezén van. Ha csak a szántókat nézzük, a liberalizálással 2500 milliárd forint értékű föld piaca szabadulna fel, vagyis ha a politika azt irányozná elő, hogy a gazdálkodók jussanak területhez, ennyire lenne szüksége az államnak. Ennyi pénz azonban nincs a koncentráció segítésére. Egyfajta, a földvásárlás kamattámogatására irányuló program azonban jóval kevesebb állami pénzt emésztene fel: tíz-húsz éven át éves szinten 30 milliárd körüli öszszegből már komoly eredményt lehetne elérni, ha a gazdákat próbálja a kormány földhöz juttatni.
