Arra nem lehet panaszkodni, hogy az új Országgyűlés álmosan kezdte volna meg a munkáját. Az ellenzék csak kapkodja a fejét: soha ennyi törvényjavaslatot nem terjesztettek még be megalakulás óta. Ha ez forradalomnak nem is nevezhető, tény, hogy a Fidesz látványosan élni kíván felhatalmazásával.

A beterjesztett és gyorsan keresztülhajtott törvényjavaslatok között vannak olyanok, amelyek a választási ígéretek részét képezték, így gyors beváltásukat a Fidesz eredményesen kommunikálhatja (kisebb parlament, kettős állampolgárság). Egyre több olyan is előfordul azonban, amelyről szinte csak véletlenül értesül az ember, holott hatása jelentős. Rogán Antal és Cser-Palkovics András például most a médiában szeretne rendet rakni, de hasonlóan „fű alatt” intézik el az alkotmánybírák jelölésének megváltoztatását, az állami vagyon versenyeztetés nélküli hasznosítását vagy a kormánytisztviselők felmondásának könynyítését.

Ezekben a javaslatokban nemcsak az a közös, hogy korábban szó sem esett róluk, hanem hogy a kormány helyett parlamenti képviselők nyújtják be azokat, így nincs társadalmi egyeztetési kényszer (vö. a nemzeti együttműködés rendszere). Elfogadásuk ráadásul gyengíti a „fékek és ellensúlyok” szerepét.

A kormányzati hatalom kiterjesztése segíthet régóta húzódó feladatok megoldásában. Pu-tyin és Chávez demokráciáját azonban nem lenne helyes mintául állítani. Még kétharmad birtokában sem. GCs