Jóllehet Koszovó holnap ünnepli a Szerbiától való függetlensége kinyilatkoztatásának második évfordulóját, a balkáni ország helyzete körül továbbra is túl sok a kérdőjel. Több mint hatvan ország – köztünk hazánk – elismerte ugyan Koszovó önállóságát, számos uniós és EU-n kívüli állam azonban tartózkodott ettől, elsősorban saját nemzeti kisebbségük lakta területeik függetlenségi törekvéseitől félve.
A jelek szerint ráadásul a legfontosabb érintett, Szerbia – legalábbis a nyilatkozatok szintjén – továbbra sem tűnik hajlandónak a helyzet elfogadására. Miközben Hasim Tacsi koszovói kormányfő múlt heti nyilatkozata szerint „nincs miről tovább tárgyalni” e kérdéssel kapcsolatban, Vuk Jeremic szerb miniszterelnök úgy fogalmazott néhány napja, hogy Belgrád „nem hátrál meg”.
Nagy remények fűződnek a hágai Nemzetközi Bíróság döntéséhez a Koszovó elszakadásának jogszerűségét megkérdőjelező szerb beadvány kapcsán. Elemzők szerint azonban a még az idén várható határozat nem az eljárást kezdeményező Belgrádnak, hanem Pristinának kedvez majd, és ezzel újabb lendületet ad a függetlenség nemzetközi elismertségének.
Az elhúzódó bizonytalanság mindenesetre addig is újabb és újabb táptalajt ad az etnikai konfliktusoknak, ahogyan azt a májusban és az utóbbi napokban történt erőszakos cselekmények is mutatják, főleg a pristinai kabinetet el nem ismerő északi, szerbek lakta országrészben. JK