Forrásokkal is támogatják a Magyar Főnix projektet

- Mindabból, amit máig tudni lehet a kormány formálódó külgazdasági koncepciójáról, az derül ki, hogy minden elemének a középpontjában a kis- és középvállalkozások állnak. Ám ahhoz, hogy ezt a szektort helyzetbe hozzák – akár közvetlenül, akár közvetetten – a külpiacokon, források kellenek, nem is kevés. Lesz erre pénz a mai szűkös költségvetési helyzetben? Másként megfogalmazva: a régi pénzek mellé találnak-e újabbakat?

- Egyelőre a bevált eszközöket és módszereket alkalmazva, illetve forrásokat használva indulunk el, a többi között az ITD Hungary, az Eximbank, a Mehib, a Corvinus által kínált szolgáltatásokkal, illetve a meglévő pályázati pénzekkel, beleértve a GOP-forrásokat is. Ezzel párhuzamosan azonban vizsgáljuk az uniós pénzek átcsoportosításának a lehetőségét közvetlen gazdaságfejlesztési célokra, ezen belül a kkv-szektor javára. Azt szeretnénk, ha a jelenlegi tíz százalékról negyven-negyvenötre emelkedne a még szabadon lévő uniós forrásokon belül az erre a célra fordított összeg aránya.
- A külgazdaságnál és a kkv-knál maradva, milyen új eszközöket, módszereket kívánnak bevetni?
- Több dologban is gondolkodunk, mindennek az alapja egy az eddigiektől gyökeresen eltérő gazdaságfilozófia. Vége ugyanis a neoliberális gazdaságpolitika időszakának, a mi felfogásunk szerint az államnak komoly szerepet kell vállalnia a többi között a külgazdasági területen is. Ebből kiindulva támogatjuk – az előző kormánnyal szemben – a Magyar Külgazdasági Szövetség által kidolgozott Magyar Főnix programot. Beleértve annak finanszírozását is, ugyanis meggyőződésünk, hogy az állam feladata elindítani ezt a kereskedőház jellegű integrátor szervezetet, amelynek a célja a kkv-k segítése a külpiacokra jutásban. Ez az egyik fontos témája lesz a nemzeti fejlesztési tárcával folytatott egyeztetéseinknek, hiszen ott van a pénz, a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. Elképzelésünk szerint az Eximbank biztosíthatná a hitelt, a Mehib a biztosítást, az MFB pedig az alaptőkét.
- Mekkora pénz kell hozzá, s indulhat-e már az idén a program?
- A szakma véleménye szerint el lehet indítani 600-800 millió forinttal. De miután még a tárgyalások előtt állunk, ennél többet erről nem szeretnék mondani.
- Milyen egyéb újdonságot várhat a szakma?
- Elindítjuk az Export házhoz jön programot. Kistérségi szinten felmérjük, hogy melyik kisvállalatnak milyen piacképes terméke, szolgáltatása van s milyen lehetőségei a piacra jutásra. Az ígéretes vállalkozásokat mintegy miniklaszterekben összefogjuk állami segítséggel. Az állam ebben az esetben is integrátori szerepet játszik majd. S van egy további elképzelésük is – ez már közvetlenül uniós forrásokra is épül. Ez a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet létrehozása, illetve egy ezt támogató alap felállítása. A térségben lévő kisebb rádiuszú gazdasági együttműködést szeretnénk ezzel segíteni, beleértve a kölcsönös befektetéseket, a határokon átívelő gazdasági akciókat, a vállalkozások együttműködését, egységes szakképzési rendszer kialakítását, s azt, hogy infrastrukturálisan légiesítsük a határokat. Ez mindannyiunk érdeke, s persze javítja versenyképességünket is. Egyébként pedig ez az uniós tagság lényege, hogy mikroszinten erős régiók alakuljanak ki. A Benelux államok együttműködése például máig erről szól.
- Ez lenne a patrióta gazdaságpolitika külgazdasági vetülete?
- A patrióta gazdaságpolitika általában annyit jelent, hogy az állam azt támogatja, ami épít, s nem rombol. Például csak azoknak a hazai vállalatoknak a nemzetköziesedését segítjük, amelyek itthon adóznak, s itthon hagyják az osztalékot is. Vagy a befektetés-ösztönzésben csak azokat a beruházásokat támogatjuk – adókedvezménnyel, infrastruktúra-fejlesztéssel, gyorsított engedélyeztetéssel például –, amelyek olyan kapacitásokat hoznak létre, amelyeket mi nem tudunk megteremteni. A falusi turizmusba például beszállhat persze külföldi befektető – már csak azért is, mert a tőke mozgása szabad –, de csak piaci alapon, az állam ehhez nem kínál támogatást. Vagy más: a támogatott befektetőktől megköveteljük a beszállítói együttműködési szerződéskötést, ez segíthet a magyar kkv-k indirekt exportjában is.
- Nem fél attól, hogy a befektetők elfutnak?
- Nem, vannak már pozitív tapasztalataim.
- Egyébként mit tapasztal, vannak érdeklődők? S ha igen, milyen területeken?
- Tipikusan információtechnológiai, járműipari, általában a műszaki high-techet képviselő befektetők érdeklődnek. Meggyőződésem, ha több jobban képzett szakmunkaerő lenne, még többen választanának minket. Tapasztalok már mozgást idegenforgalmi beruházások esetében is, s kezdenek megjelenni a megújuló energetikai projektek, illetve pezsgő az érdeklődés a gyógyszeripar, illetve a logisztika területén, egyre többen tervezik hozzánk hozni logisztikai központjukat. Ami jó, mert maga után vonja az összeszerelési, illetve a kutatás-fejlesztési tevékenységet is. Hozzáteszem, a patrióta gazdaságpolitika részeként az egyedi kormánydöntéssel odaítélt komplex állami beruházási támogatást (EKD) egyformán kínáljuk a hazai és a külföldi cégeknek. Ez a lehetőség eddig is megvolt egyébként.
- Ha már EKD – lesz befektetésiminimum-csökkentés?
- Szeretnénk, de ehhez meg kell vizsgálni a pénzügyi lehetőségeket. S azt, hogy átcsoportosíthatók-e uniós források ide.
- Mindez benne lesz a külgazdasági stratégiában? Egyáltalán, mikor lesz stratégia? Már évek óta nincs elfogadott, aktualizált változata.
- Kormánydöntés már született, mégpedig arról, hogy 2011. június végére alkotjuk meg az új külgazdasági stratégiát. Az előző kormány által készített, de formálisan ki nem hirdetett stratégiát addig is frissítjük, s az év végéig elkészítjük a koncepcióváltozatát. S reméljük, már a második fél évben egy sor olyan akciót el tudunk indítani, ami benne lesz a stratégiában.
- Ha jól értelmezem a kormányon belüli feladatmegoszlást, akkor az önök tárcájánál van a szakma és a stratégiaalkotás, viszont a pénz a fejlesztési tárcánál? Hogyan tudnak operatívan dolgozni ilyen körülmények között?
- Az igaz, hogy egyeztetési kényszer van, elsősorban a Fellegi Tamás vezette minisztériummal, de a külüggyel is. Az előbbinél van a finanszírozás, s közösen kell mindig eldönteni, hogy milyen célra mennyi jut. Éppen azért sem szeretnék sehol összegeket említeni, mert nem szeretnék a tárgyalások elé menni.
- A Külügyminisztérium esetében a külpiaci hálózat és az ITD Hungary kényszeríti ki az együttműködést?
- Az is, de az is, hogy a diplomaták munkájának egyre fontosabb része az aktív üzletszerzés támogatása, az üzleti lobbi. Ebben pedig mi vagyunk a szakma. Nem véletlen, hogy Martonyi János felkért minket, dolgozzunk ki egy ilyen megközelítésű értékelő rendszert a külügyesek számára.
- Marad az eddigi felállás, vagy történt valamilyen feladatátcsoportosítás a két tárca között?
- Elkerült hozzájuk az integrált kereskedelmi szervezetekkel kapcsolatos munka – értem ezalatt a Világkereskedelmi Szervezetet (WTO) és az EU kereskedelempolitikai részét. Tizennyolc ember át is megy a külügybe. Ám más nem változott, a külpiaci hálózat feletti szakmai irányítás továbbra is itt van, szervezetileg azonban a kiküldöttek oda tartoznak.
- És az ITD Hungary esetében?
- A szakmai irányítás nálunk maradt, sem a KüM, sem az NFM nem felel szakmai szempontból, sem az ITD-ért, sem a Magyar Turizmus Zrt.-ért, s elképzelhető, hogy idesorolandó majd az Agrármarketing Centrum (AMC) is. A finanszírozásra rendelkezésre álló források itt is és ott is – tehát az egyeztetési kényszer ez esetben is fennáll.
- Ezek élén is lesz egyébként váltás?
- Az ITD esetében hamarosan megnevezzük az új menedzsmentet.
- És új tulajdonos belépése az állam mellett? A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara már régóta „feni a fogát” az ITD Hungaryra.
- Maradjunk annyiban, hogy az állami kereskedelemfejlesztési és befektetésösztönzési intézményrendszer szakmai irányítása a minisztériumnál marad, tulajdonos szempontjából pedig a vagyontörvény alapján az MFB-t láttam felsorolva.
- S a szakmával milyen fórumokon tervezik az egyeztetéseket? Van ennek múltja, részint a külgazdasági kerekasztal, részint felmerült a szakmában egy külgazdasági tanács ötlete, illetve ott vannak – túlságosan sok is van belőlük – a különféle tanácsok, bizottságok stb., mint a versenyképességi tanács, a befektetői tanács.
- Konzultációs fórum mindenképpen lesz. Az új magyar gazdaságpolitikának megfelelően új szereplőket is be fogunk vonni a konzultációs partneri kapcsoltrendszerbe, nevezetesen a kisvállalkozások képviselőit. Ami a külföldi befektetőket illeti: eddig nagyon bonyolult volt a rendszer, mi folytatni szeretnénk velük a párbeszédet, de nem párhuzamosan, hanem kidolgozunk egy egyszerűsített ügymenetet erre.

Az egyetem után a Külügyminisztériumban kezdett el dolgozni az európai integráció területén, s eddigi életútja alatt mindvégig uniós területen vállalt munkát, hol idehaza, hol Brüsszelben. 1999-től 2003-ig rendkívüli követként és meghatalmazott miniszterként Brüsszelben az EU melletti magyar misszió helyettes vezetője, a Magyar–EU Társulási Tanács titkára volt. 2004-től 2009-ig az Európai Parlament magyarországi képviselője a néppárti frakcióban, a kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó munkacsoport elnöke.

Angolul, franciául, spanyolul és németül beszél. Nős, három gyermek édesapja.

Az egyetem után a Külügyminisztériumban kezdett el dolgozni az európai integráció területén, s eddigi életútja alatt mindvégig uniós területen vállalt munkát, hol idehaza, hol Brüsszelben. 1999-től 2003-ig rendkívüli követként és meghatalmazott miniszterként Brüsszelben az EU melletti magyar misszió helyettes vezetője, a Magyar–EU Társulási Tanács titkára volt. 2004-től 2009-ig az Európai Parlament magyarországi képviselője a néppárti frakcióban, a kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó munkacsoport elnöke.

Angolul, franciául, spanyolul és németül beszél. Nős, három gyermek édesapja. -->