Uniós áfakínok
Az ördög a részletekben rejlik – ezúttal a mondás maximálisan beigazolódott. Az elvileg 2010. január 1-jétől, de valójában még most sem teljesen és tökéletesen működő rendszerben – úgy tűnik – később juthatnak pénzükhöz a vállalatok, mint a hagyományos, papíralapú körülmények között. Ennek beismerését jelenti, hogy Brüsszel az eredetileg előirányzott 2010. szeptember 31-ről 2011. március 31-ig meghosszabbította az igények teljesítésének határidejét.
A halasztás több mint kínos. Még inkább pénzhiánytól szenvednek a visszaigénylő vállalatok. Főleg a fuvarozók, akiknél az üzemanyagáfa jelentős részt tesz ki a működési költségekben. Nem elég, hogy a válság következtében forráshoz nem vagy nehezen jutnak, még a jogosan visszajáró áfára is többet kell várniuk, mint korábban.
Különösen kiábrándító, hogy az Európai Bizottság illetékesei ebben az ügyben sem voltak a topon.
A válság már régen kitört, mire a rendszer elvileg beindult. Ha körbenéznek, lehetett volna látni a válság következményeit. De nem voltak körültekintők. Nem ügyeltek eléggé a nemzeti informatikai rendszerek kiépítésére, a tagállamok együttműködésére, például a kompatibilitás érdekében. Ennek következménye, hogy különböző „fejlettségű” nemzeti rendszerek próbálnak kapcsolatba lépni egymással, olykor hiába. Gyakran kiderül, hogy az egyik ezt a szolgáltatást tudja nyújtani, a másik meg azt sem. Egyre idegesebbek a cégek, a már működő nemzeti rendszerek gazdái is. A szakértők pedig káoszt emlegetnek.
