Mit vár a jövőre induló épület-korszerűsítési programtól?
Antoni Péter. A Magyar Építőanyag Kereskedők Országos Egyesületének elnöke. Kitörési lehetőség. A program kitörési lehetőséget jelenthet az építőanyag-iparnak, amely több mint 50 százalékos visszaesést szenvedett el a recesszió során. Egyelőre nem tudni, mekkora lesz a vissza nem térítendő támogatás mértéke, de a korszerűsítés – már csak kisebb költségigénye miatt is – jobban megmozgatja majd a lakosság saját erőforrásait, mint az újlakás-építés. A program végrehajtása során komoly kormányzati figyelmet kell fordítani az ellenőrzés megszervezésére. A tisztességes kereskedők érdeke is, hogy csak számlával lehessen elszámolni a támogatásról, de a kontrollnak ki kell terjednie a kivitelezők akkreditációjától a felhasznált anyagok minőségén át a megfelelő helyre történt beépítésükig. Különben aligha valósul meg a programalkotók energiatakarékossági szándéka.”
Aszódy Tamás. A Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. Kulcskérdés a kontroll. „A program maga gazdaságilag racionális, ahhoz azonban, hogy az otthonok energiafelhasználási hatékonysága tényleg javuljon, olyan tiszta környezetet kell teremteni, amely biztosítja a közpénz hasznosulását. Ha a korszerűsítés beruházóját tényleg energiatakarékossági szándékok vezetik, akkor csupán akkora bankhitelt akar fölvenni, amelynek a törlesztése nem haladja meg a fejlesztésből adódó megtakarítást, a visszaélési szándékkal támogatáshoz folyamodók viszont mentől nagyobbnak akarják mutatni a beruházás forrásigényét, a várható megtakarítás nagyságától függetlenül. A programtól azt várom, hogy teremtsen olyan gazdasági-jogi- adminisztratív környezetet, amelyben csak annak érje meg részt venni, aki valóban energiát akar megtakarítani.”
Pataki István. A MEH korábbi elnökhelyettese. Nyílászárók. Nagy eredmény, hogy bár energiahivatali elnökhelyettesi megbízatásom lejárta után, de sikerült megjelentetni a hazai villamosenergia-árak szabályozásában a hőszivattyúkra vonatkozó, a normálnál kedvezőbb tarifát. A szabályozás fő célja a gázfogyasztás csökkentése. Az épületek gáz-, illetve energiafelhasználásának a visszafogásakor szem előtt kell tartani, hogy a veszteség 60 százaléka az úgynevezett ventillációs veszteség, vagyis amikor átfúj a házon a szél a rossz nyílászárók miatt. A maradék 40 százalék sugárzással, azaz a falak hőleadásával történik. Ez azt is jelenti, hogy jobban csökkenthető a veszteség átgondolt nyílászárócserékkel is, mint épületszigeteléssel, de a szellőzésre ügyelni kell, főként a penészedés megelőzése érdekében.
Gyárfás Attila. A Magyar Épületgépész Szövetség tanácsadója. Szakmai utánképzés. Magam is részt vettem a program előkészítésében a hazai épületgépész-szakma részéről, s az eddigiek alapján derűlátó vagyok, de nyilván szükség lesz finomításokra is. Optimista vagyok a megvalósítást illetően és azzal kapcsolatban, hogy az épület-korszerűsítés milyen hatással lesz az épületgépészeti szakma fellendülésére. Sajnos az ágazat mélyrepülésben van, a válság miatt sok cég bezárt, most tehát „újra kell öltözniük”. Az induló egy-két évhez szükséges kapacitásokkal azonban így is rendelkezünk, de a továbbiakban fejlesztésekre lesz szükség. A szűk kapacitás szerintem mennyiségi és minőségi szempontból is a szakmai utánképzés terén mutatkozik, az ezzel kapcsolatos javaslatunkat át is adtuk a program szervezőinek.
