Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója:
Ingadozás
„Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a magyar állam finanszírozási költsége igen kevéssé függ hazai tényezőktől. A magyar államkötvények iránt egyelőre folyamatos a kereslet, azért, mert jelentős mennyiségű tőke áramlik feltörekvő kötvénypiaci alapokba. Ez fordítva is működik: ha a tőkepiacok átmenetileg elfordulnának az eszközosztálytól, a magyar kötvénypiacon akkor is eladók lennének, ha a magyar gazdaságban minden flottul menne. A finanszírozási költségünket tehát alig tartjuk kontroll alatt, és mivel a nyugdíjpénztári rendszer összezsugorodott, és külföldi vételek vagy eladások esetén nem tud ellenoldali árat jegyezni, a kamatszintet sokkal nagyobb ingadozás fogja jellemezni, mint eddig.”

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője
Költségvetés
„Az elmúlt hetekben meredek hozamesés volt a hazai állampapírpiacon a kedvezőbbé váló inflációs pálya, az év hátralevő részében várhatóan megvalósuló negatív nettó kibocsátás és az EKB kamatemeléseivel kapcsolatos várakozások kiárazódása miatt. Óriási lökést adott a svájci jegybank döntése a frank árfolyamának korlátozásáról, mivel ez csökkenti hazánk stabilitási kockázatait, így a piac már kamatcsökkentéseket is áraz. A további mérséklés azon múlik, hogy a piac elfogadja-e a jövő évi költségvetési tervet és a tervezett államadósság-csökkenést, mivel az visszafogja az állampapír-kínálatot is. A külső kockázatok azonban egyelőre nem szűntek meg, az euróövezeti adósságválság okozhat még kellemetlen meglepetéseket.”

Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője
Pénzhígítás
„A kamatok száz éve nem látott alacsony szintje masszív tőkebeáramlást idézett elő a feltörekvő gazdaságokba, ahová a fejlett piacokon folyó pénzhígítás elől menekülnek a befektetők. Ez a reallokáció támaszt ad a hagyományosan kockázatos eszköznek számító feltörekvő devizáknak és helyi állampapíroknak rossz piaci hangulatban is. Így fordulhat elő, hogy miközben a tőzsdék – így a BUX is – és a vállalati kötvények a 2008–2009-essel összemérhető recessziót és a vállalati csődök extrém forgatókönyveit árazzák, a forint árfolyama és a forintállampapírok meglepően jól teljesítettek az utóbbi hónapokban. Amíg ez az erőtér változatlanul fennáll, a hozamok a jelenlegi nyomott szinteken tudnak maradni.”

Móricz Dániel, a Concorde Alapkezelő vezető portfóliókezelője
Reálhozam
„A magyar állampapírpiacon a globális részvénypiaci esés ellenére az elmúlt hónapban meglepetést okozó rali bontakozott ki. Ha a kormány tartja magát a költségvetési szigorítással kapcsolatos elképzeléseihez, jövőre akár 2–3 százalék közé is leeshet az infláció, ehhez képest az állampapírok még mindig bőséges reálhozamot kínálnak. Ez vonzó lehet a külföldi befektetőknek, akik a legtöbb nagy devizában nem kapnak (reál)kamatot a pénzükre. A svájci jegybank keddi frankgyengítő lépése javuló befektetői hangulatban akár a magyar kamatvágás lehetőségét is megteremtheti. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a világgazdaság lassulása miatt a befektetők tartósabban is elfordulhatnak a kockázatos eszközöktől.”

Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója
Devizaadósság
„Az államadósság finanszírozásában a középtávú célként a devizaadósság arányának csökkentését kell kitűzni. Ehhez szolgálhat eszközül az állam MNB-nél elhelyezett devizabetéteinek leépítése, valamint a magánnyugdíjpénztáraktól átvett devizaeszközök értékesítése és felhasználása a lejáró devizaadósságok visszafizetésére. A következő években a forintfinanszírozási igény az adott évi költségvetési hiány összege körül alakulhat. Eközben viszont fel kell készülni arra, hogy a jelenlegi kedvező külső környezet – így a folyamatos külföldi állománynövekedés – nem mindig áll majd fenn. A hazai befektetők szerepének csökkenése miatt pedig nagyobb volatilitásra számítok a jövőben, most pedig korrekciót várok.”