Nagyon fájhatna egy váratlan kamatcsökkentés

A májusi kamatdöntő ülés rövidített jegyzőkönyve szerint hat tag a kamat tartására, míg egy döntéshozó a 7 százalékos irányadó ráta 25 bázispontos csökkentésére szavazott. „A jelenlegi kamatszint nem áll összhangban az ország fundamentumaival és már bejelentett költségvetési terveivel” – hangsúlyozta Cinkotai János. A döntéshozó szerint – aki már negyedik hónapja szavaz kamatcsökkentésre – ezért az aktuális kamatszint tartása is monetáris szigorításnak felel meg. Cinkotai azt is hozzátette, hogy a szigorítás olyan recesszióba taszítaná a gazdaságot, amely spirális hatásokon keresztül nem csökkentené, hanem még növelné is az inflációt.

A monetáris tanács tagjának gondolatmenete azonban nem áll összhangban a közgazdászok többségének véleményével. Az irányadó ráta csökkentése ugyanis a gyengülés irányába taszíthatná a forintot, és ezen keresztül felerősítheti az inflációs kockázatokat. Különösen érthetetlen a kamatcsökkentés sürgetése egy olyan környezetben, amikor a forint 300-as szint közelében „táncol” az euróval szemben hónapok óta, és londoni elemzők arról spekulálnak, hogy az MNB milyen forintárfolyamnál kezdene védekező kamatemelésbe.

A gazdaság erőteljesen visszaesett az idei első negyedévben (és nem várható, hogy gyorsan visszatérjen a növekedés), ami indokolhatná a gazdaság élénkítését célzó kamatcsökkentést. Ugyanakkor ennél erősebb hatás lehet, hogy az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése. Az MNB márciusi inflációs jelentése szerint az infláció 2013 második felére a 3 százalékos célérték alá süllyedhet, ugyanakkor éppen a legújabb kormányzati intézkedések hatására nem biztos, hogy elérhető az inflációs cél. Simor András, a jegybank elnöke az áprilisi kamatdöntés után azt mondta, hogy a Széll Kálmán-terv 2.0 intézkedései miatt már nem biztos, hogy jövőre elérhető az inflációs cél.

Ha a jegybank döntéshozóinak többsége Cinkotai mellé állna a jelenlegi makrogazdaság helyzetben, akkor a piaci szereplők elfordulhatnának a forinteszközöktől, a kötvények is eladói nyomás alá kerülhetnek, amely a hozamok további emelkedésével járhatna. Szakértők szerint már a jelenlegi, 8 százalék feletti hozamok fenntarthatatlan adósságpályát rajzolnak ki.

Másrészt, a piaci szereplők aggodalmát felerősítené az IMF-tárgyalások megkezdése előtti kamatcsökkentés, hiszen azt látnák, hogy a jegybank függetlenségével kapcsolatos viták közepette – amely már fél éve akadályozza a tárgyalások megkezdését – az Országgyűlés gazdasági bizottsága (de facto a kormány) által delegált tagjainak álláspontja érvényesül. Ez tovább növelné a jegybank függetlenségével kapcsolatos aggodalmakat.

Harmadrészt, veszélyes lenne azt kockáztatni, hogy egy kamatcsökkentéssel a forint a jelenleginél is gyengébb szinten várja Görögország esetleges távozását a monetáris unióból. Mint ismert, a görögök vasárnap tartanak választást, és komoly esélye van annak, hogy az  eredménye az érvényben lévő mentőcsomag feladását és az euróövezetből való kilépést jelenti.

Negyedszer, a piaci szereplők kétségbe vonnák a jegybank elkötelezettségét a 3 százalékos inflációs cél elérése kapcsán, vagyis a jegybank elsődleges célja, az árstabilitás fenntartása kérdőjeleződne meg. Ez pedig rombolhatná a jegybank hitelességét.

Összességében a felerősödő külső (euróövezeti) kockázatok, az IMF-tárgyalások lassú menete, valamint az újra fokozódó inflációs félelmek egyelőre nem engedik meg, hogy az MNB enyhítsen a monetáris kondíciókon.