Jó irány az EU-pályázati intézményrendszer átalakítása?

Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára
„A forrásvesztés elkerüléséért 2010-ben csak arra volt lehetőség, hogy a felrajzolt pályán felgyorsítsuk a kifizetéseket. Ezt a feladatot végrehajtottuk, ma ötször annyi forrást helyezünk ki az Új Széchenyi Terv keretében, mint korábban bármikor. Jövőre új periódus kezdődik, amelyben lehetőségünk van a koncentrált forrásfelhasználására, új célok kijelölésére. Az intézményrendszeri kérdések korántsem elsődlegesek. A legfontosabb, hogy végleges megállapodás szülessen a pénzügyi keretről, ezt követi a felhasználási szabályrendszer. Az intézményrendszer számomra nem szervezeti struktúra, hanem szakemberek kérdése, akik nélkülözhetetlenek akár a mai, akár a jövőb eni fejlesztéspolitikai szervezetben.”

Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója
„Az éves felhasználás legalább 50 százalékos emeléséhez jól működő, az EU előírásainak megfelelő projektek sorát kell elindítani, sikeresen lezárni. A gyors, következetesen végigvitt döntések mellett elsődleges a kiszámíthatóság. A bizonytalanság teret ad a pestisként terjedő kijáró embereknek, cégeknek, és szétveri a 2004 óta akárhogy is, de működő rendszert. Egy bizalmi válság pont most katasztrofális lehet. Perdöntő, hogy minden egyes, a munkáját értő ügyintéző – mindegy, milyen szervezeti formában, de – a rendszerben, a feladata mellett maradjon, s legalább ugyanilyen fontos, hogy egy pályázóképes szervezetet se tántorítson el a háttérben felsejlő káosz a projekt benyújtásától, megvalósításától.”

Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökhelyettese 2002 és 2007 között
„Tény, hogy az EU-források kifizetési sebessége a szükséges felét is alig éri el. Ezermilliárdok vannak komoly veszélyben. Az NFÜ már nem az, ami volt, ugyanis szakemberei jó részét 2010-ben elzavarták, viszonya a minisztériumokkal pedig megromlott. Mindamellett 2004 óta tudjuk: a tárcák nem tudnak fejlesztést menedzselni. Azok az EU-országok, ahol ez a rendszer, rosszul teljesítenek. Az NFÜ szétverése ezért nem hozhat javulást, a miniszterek politikai pozícióinak erősödése és a remélt gyorsítás között nem lehet pozitív összefüggés. Nem több főnök, hanem több szakember kellene. Ők viszont a halálra ítélt NFÜ-t pillanatok alatt cserbenhagyhatják. A pályázók mindettől semmi jót nem várhatnak.”

Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa
„Az NFÜ és több más EU-s forrásokkal foglalkozó háttérintézmény működése valóban sok kívánnivalót hagy maga után. Különösen a sokat hangoztatott nem túl ügyfélbarát „hivatali” hozzáállás, a folyamatos késések (bírálás, kifizetés stb. esetében), valamint az EU által elvárthoz képest túlbürokratizált eljárások terén. Erre azonban rossz válasz, hogy a 2014-2020-as ciklusra új intézményrendszer áll fel, miközben a jelenlegi hétéves periódus kifutó projektjeit a mostani keretek között kezelik. Ez csak gyengíteni fogja mindkét szervezeti struktúrát, mivel a hozzáértő, megfizethető munkaerő, mely egy jól működő szervezethez kell, szűk keresztmetszet lesz. Mint a mostani helyzet mutatja, most is az.”

Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének főtitkára
„Minden olyan átalakítást üdvözlünk, ami a jelenlegi helyzetet pozitív irányban befolyásolja, azaz amelynek eredményeként több szerződést lehet megkötni, és a meglévő szerződésekre kifizetett összeg emelkedik. A kormányzatnak ezen sokáig nem szabad gondolkodnia, hanem mihamarabb cselekednie kellene. A jelenlegi átalakítás kapcsán a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a változások miatt egy időre »leállhat az élet«, a forráselosztás folytonosságát az átmeneti időszakban is biztosítani kell. Nem téveszthetjük szem elől, hogy az uniós pályázatoknak meghatározó szerepük van gazdasági életünk valamennyi szereplőjére, egyeseknek a fejlődéshez és a versenyképességhez másoknak a túléléshez nyújthatnak forrást.”