BUX 42,733.39
-2.96%
BUMIX 3,743.44
-0.90%
CETOP20 1,841.99
-0.52%
OTP 8,918
-4.00%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.00%
+0.99%
ZWACK 17,300
-0.57%
0.00%
ANY 1,545
-2.52%
RABA 1,115
-0.89%
0.00%
-0.63%
0.00%
-0.47%
OPUS 151.8
-0.78%
-1.00%
-0.79%
0.00%
-1.20%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,814
-4.16%
-0.38%
ALTEO 2,780
+0.72%
0.00%
+0.68%
0.00%
+0.85%
-3.23%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.05%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+9.83%
-5.24%
+0.74%
0.00%
+0.39%
NUTEX 10.05
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
+0.29%
0.00%
NAP 1,228
+3.02%
0.00%
+9.12%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Közvetlen Monetáris Tranzakciók: a bíróság előtt

A német alkotmánybíróság június 11-én és 12-én tartott nyilvános meghallgatásokat az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) és az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja (Közvetlen Monetáris Tranzakciók, Outright Monetary Transactions – OMT) ellen indított ügyben, amelyet a testület már hónapok óta vizsgál.

A bíróság 2012. szeptember 12-i előzetes döntése nagy vonalakban helyben hagyta az ESM létrehozását és működését, és lehetővé tette, hogy Németország is aláírja az alapokmányt. A testület ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a német adófizetők kötelezettségvállalása az ESM-ben csak a parlament jóváhagyásával haladhatja meg a jelenlegi (190 milliárd eurós) szintet.

Végső döntés a nyár vége előtt nem várható, az érdeklődést viszont fokozta, hogy a német alkotmánybíróság már nemcsak az ESM, de az OMT elleni panaszokat is vizsgálja. A bíróságnak döntenie kell arról, hogy a tavaly augusztusban Mario Draghi által bejelentett programmal az EKB nem terjeszkedik-e túl a mandátumán, illetve hogy nem sérti-e a kormányok finanszírozását tiltó rendelkezést, és hogy – a kötvényvásárlásokon elkönyvelt veszteségek miatt – nem helyez-e jogszerűtlen terheket a német adófizetőkre. Ha a bíróság helyt ad a panaszoknak, akkor előfordulhat, hogy felszólítja a kormányt az EKB mandátumát rögzítő szerződés újratárgyalására, de arra is kötelezheti a kabinetet, hogy az EKB ügyében illetékes Európai Bíróságon támadja meg a programot.

A meghallgatások nagy nyilvánosságot kaptak, különösen, hogy a bírák előtt a vezető német szakemberek – köztük az EKB kormányzótanácsának két tagja – egymással szöges ellentétben álló véleményeknek adtak hangot. Jens Weidman, a Bundesbank elnöke soha nem csinált titkot abból, hogy ellenzi a kötvényvásárlási programot. Az OMT elindításával a kormányok kevésbé éreznek majd késztetést a reformok végrehajtására, az EKB pedig a fiskális politika mezejére tévedve saját önállóságát ássa alá – magyarázta a bíráknak, hozzátéve: ha nem a jegybank hatáskörében indulna, akkor egy hasonló programot támogatna. Kollégája, az EKB igazgatótanácsában ülő Jörg Asmussen ugyanakkor leszögezte: a kötvényvásárlási programmal az EKB nem lép túl a mandátumán, hiszen az OMT hozzájárul az euróövezet pénzügyi stabilitásához, és jelenleg is segít abban, hogy a deflációs spirál elkerülhető legyen. Az európai jegybank mandátumának újratárgyalását Pandóra szelencéjének kinyitásához hasonlította, arra hivatkozva, hogy nem minden kormány helyez akkora hangsúlyt a költségvetési deficit monetáris finanszírozásának tilalmára, mint Németország, és hogy egyes országok éppenséggel a mandátum újradefiniálását szorgalmaznák (például egy növekedési cél elérését is belefoglalnák). Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter pedig arra figyelmeztetett, hogy a jegybank függetlensége kerülhet veszélybe, ha az egyes eurózóna-tagok bíróságai elkezdenek EKB-tárgyú döntéseket hozni. Jelezte, hogy a német kormány semmilyen formában nem érezte, hogy az EKB intézkedései sértették volna a függetlenségét.

A jogi megfontolásokat figyelmen kívül hagyva sem meglepő, hogy a német kormány támogatja az OMT-t. Először is, a program által nyújtott haladék tette lehetővé Schäuble számára, hogy ideje és energiája jelentős részét mozgósítva csökkentse 2012 nyarán tett ígéreteinek súlyát. Így például elhalasztották a teljes bankunió létrehozását, az ESM keretében történő közvetlen banki rekapitalizációról pedig csak a múlt csütörtökön sikerült megegyeznie az Eurogroupnak.

Másodszor, az OMT felépítése lehetővé teszi, hogy az EKB – bizonyos mértékig és közvetve – támogassa az európai kormányokat. A nehéz helyzetbe került országoknak azonban először egy európai segítségnyújtási program kedvezményezettjének kell lenniük ahhoz, hogy az OMT-ben részt vehessenek. Az ESM nem nyújthat támogatást nélkül, hogy ezt – az eurózóna pénzügyminisztereiből álló – kormányzótanácsa jóvá nem hagyta volna. Ebben a testületben a német pénzügyminiszternek Németország nagy súlya miatt vétójoga van. A miniszter ráadásul – az alkotmánybíróság korábbi határozata értelmében – nem hozhat döntést a parlament jóváhagyása nélkül. A német tisztségviselők tehát bizonyos mértékig nyilvánvalóan ellenőrzik a kötvényvásárlási programot. Az is igaz mindazonáltal, hogy nem tudják a releváns tételeket eleve felülről korlátozni, annak mintájára, ahogy az ESM tőkéjében lévő német részt is korlátozták. Elvégre az OMT program hatékonysága éppen azon múlik, hogy a kötvényvásárlások megfelelnek-e az EKB céljának, amely szerint a volumen potenciálisan korlátlan.

A korlátlan vásárlásoktól persze még nagyon messze vagyunk. Bár a programot sohasem aktiválták, és az EKB egyetlen kötvényt sem vásárolt, a (10 éves) olasz és spanyol kötvények spreadjei jelenleg sokkal kisebbek, mint egy évvel ezelőtt voltak. Hasonlóan, a Target2 szerinti német többlet – amely a német közpénzügyek kockázatát tükrözi – tavaly augusztus óta 160 milliárd euróval csökkent. A Karlsruhei Bíróság elnöke leszögezte: a program alkotmányossága szempontjából a siker irreleváns szempont, ellenkező esetben ugyanis arról lenne szó, hogy „a cél szentesíti az eszközt”. Nyilván igaza van – de éppen ez a siker a bizonyítéka annak, hogy a német adófizetők által viselt kockázat nem nőtt, hanem csökkent. A kockázat valójában közel van ahhoz a szinthez, amekkora 15 évvel ezelőtt, a nem teljes Gazdasági és Monetáris Unió létrehozásának idején volt.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek