Az MNB a kiszámíthatóság fellegvára a magyar gazdaságpolitikában
„Megyen ez fölfelé szigorúan” – fakadt ki egy szegedi nyugdíjas a zuglói vasútállomás pénztárában, amikor megtudta, mennyibe kerül az intercity-pótjegy. Az alapkamat lassan egy éve, de ugyanilyen „szigorúan” lefelé tart. Van persze legalább egy fontos különbség: míg a vonatjegyek esetében az árnak elég nagy mozgástere van fölfelé (lefelé is, de ez irreleváns), addig az alapkamat további csökkentésének valószínűsége minden vágással csökken. Az új, 4 százalékos ráta ráadásul szinte pontosan megegyezik a keddi diszkontkincstárjegy-aukció 4,02 százalékos átlaghozamával, amiből úgy tűnhetett, hogy a piac szerint már közel, legfeljebb egy kamatvágásra lehet a ciklus vége.
A jegybanki kommunikáció jelentősége éppen emiatt egyre nagyobb, ezért is látta indokoltnak az elnök, hogy sajtótájékoztatót tartson. Ezen kiderült: az MNB a lehető leggyorsabban (18 napon belül) csatlakozik az új európai módihoz: a Bank of Englandet és az Európai Központi Bankot követve él a „forward guidance” („előretekintő iránymutatás”) eszközével, azaz időről időre elmondja, hogy milyen monetáris politikát követ a jövőben. Matolcsy György ennek keretében jelezte: a ciklusnak nincs vége, 3–3,5 százalékig csökkenhet az alapkamat – mindaddig, amíg a növekedési fordulat nem érvényesül a beruházásokban is.
Az előretekintésnél fontos szempont lesz az is, hogy miként alakul a fejlett piacokon a monetáris politika – mondta el az elnök. Magyarán: amíg a Fed, az EKB vagy a Bank of England nem szigorít, addig az MNB sem fog, és viszont, ha a vezető jegybankok elérkezettnek látják az időt a szigorításra, akkor az MNB sem fog külön utas politikát követni. Az MNB tehát továbbra is a kiszámíthatóság fellegvára a magyar gazdaságpolitikában. Félő, hogy biztos pontra a szerdai kormányülés után szükség is lesz, és erősen kétséges, hogy a Szabadság téri intézmény eszközrendszere és tekintélye elegendő lesz a piac megnyugtatásához.
