Előny hosszútávon, következetlenséggel
Úgy tűnik, az idén nyáron nem ismétlődik meg a hat évvel ezelőtti adóelkerülési láz a kamatjövedelmekre jövő csütörtöktől bevezetendő eho miatt. A jogszabályok ugyanis ezúttal kevés kiskaput hagytak az adóelkerülőknek, nem lehet úgy elkerülni a közterhet, hogy annak életbe léptetése előtt elindít az ügyfél egy megtakarítást. Mentességet kapnak azonban az eho alól továbbra is a hosszú távú megtakarítások, ami mindenképpen üdvözlendő. Sőt az egyre alacsonyabb kamatkörnyezetben a közép- és hosszú távú megtakarításokat a kamatelőny még vonzóbbá teheti a befektetők számára.
Üdvözlendő, hogy a kormány a hosszú távú megtakarításokat nem sújtja terhekkel, ezek ugyanis fontos szerepet játszanak az öngondoskodásban. A lakosság viszont a statisztikák szerint inkább a rövidtávú lehetőségekben gondolkodik, az alacsony kamatok ellenére is csaknem 7400 milliárd forintot tart bankbetétben, amelynek csak kevesebb mint tizede 2 éven túl lekötött megtakarítás. Az önkéntes nyugdíjpénztárakban elhelyezett összeg a legfrissebb adatok szerint nem éri el a 940 milliárd forintot, az életbiztosítási tartalékok volumene 1600 milliárd forint alatt van.
Nem világos viszont, hogy miért kell következetlenségekkel felpuhítani az ilyen jogszabályokat? Mi az oka például annak, hogy miközben a pénzügyi szektor rövid távú termékeire kivetik a közterhet, mentesítik alóla az állampapírokat? A kamatot ugyanaz az állam fizeti, amelyik az ehót is beszedi; ha úgy látják, hogy nem elég a befektetőknek az eho után megmaradó kamat, és emiatt a nyakukon marad a lakossági állampapír, bármikor emelhetnek a bónuszon. Vélhetően kommunikációs okokból maradtak eho-mentesek az állampapírok, amelyek közül az egyéves Kamatozó Kincstárjegy a legnépszerűbb a kisbefektetők körében, és amelyek így továbbra is erős konkurenciát jelenthetnek majd a hosszú távú megtakarításoknak.
