A kezdeti elemzői optimizmust óvatosság és a pesszimizmus váltotta fel.
Az S&P 500 indexet alkotó vállalatok közül eddig mintegy 400 jelentett, ezek közül 73 százalék a vártnál jobb nettó eredményről, 55 százalék pedig magasabb árbevételről számolt be. Az előbbi megfelel az elmúlt négy év átlagának, az utóbbi azonban némileg elmarad attól. A tényleges növekedést tekintve azonban harmatos a kép, a kifejezetten jó számokat publikáló pénzügyi szektor teljesítményével együtt is mindössze 0,6 százalékot tett ki az év/év alapon számított eredménynövekedés – miközben az S&P 500 több mint húsz százalékot emelkedett az előző év hasonló időszakához képest.
Fontos hangsúlyozni, hogy az egy részvényre jutó eredmény (EPS) bővülése a folyamatos részvény-visszavásárlások miatt meghaladja a nettó eredmény növekedését, emiatt a tényleges kép nem ennyire borús – de két számjegyű profitnövekedésről így sem beszélhetünk.
Ha figyelembe vesszük azokat a cégeket is, amelyek még nem jelentettek, az idei negyedévre összesítve 1,7 százalékos eredménynövekedés várható, ez az elmúlt négy év harmadik legalacsonyabb növekedési ütemének számít.
A pénzügyi szektor nélkül pedig egyenesen csökkentek a profitok – a jelenlegi állás szerint 3,4 százalékkal. Kiemelkedően gyenge teljesítményt és negatív meglepetést produkált az energetikai szektor, például az Exxonmobil és a Chevron. A pozitív oldalon állnak ezzel szemben a pénzügyi vállalatok, az amerikai nagybankok. A JP Morgan, a Bank of America és a Citigroup jellemzően komoly eredménynövekedést, egyben a várt feletti számokat tettek közzé az elmúlt negyedévre vonatkozóan.
Némileg javultak a kilátások az árbevételt tekintve. A vizsgált időszakra 1,9 százalékos emelkedés várható, amely magasabb az egy hónappal ezelőtti értéknél, ugyanakkor ez kisebb akár az amerikai, akár a globális nominális GDP-növekedési üteménél.
Romlottak a harmadik negyedévvel kapcsolatos kilátások is: az elemzők átlagosan 4,8 százalékos profitnövekedést várnak, szemben az egy hónappal ezelőtt 6,9 százalékkal. Jelentős EPS-növekedést csak az utolsó negyedévre várnak: a jelenlegi 27 dollár alatti negyedéves EPS 29,2-re emelkedhet a konszenzus szerint. A korábbi évekre is jellemző volt ez az optimizmus, amely az idő múltával alábbhagyott.
Az európai részvényindexek a júliusi emelkedés ellenére lemaradnak az amerikai piachoz képest, ez pedig a második negyedéves eredményszámokat nézve nem is meglepő. Bár a konjunktúraindexek alapján látszanak már pozitív jelek az európai gazdaságban, a vállalati jelentések ezt még nem igazán tükrözik vissza.
A Stoxx 600 indexet alkotó vállalatok eddig 7,4 százalékkal csökkenő eredményről számoltak be, és az árbevétel is 1,2 százalékkal csökkent. Ezért itt is főként az energia és az alapanyagszektor a felelős. Ugyanakkor az árbevételt tekintve hosszú idő óta először több vállalat verte meg a konszenzust, mint amennyi alulmúlta az. Úgy tűnik, itt is túl nagy volt az elemzői pesszimizmus.
Külön érdekesség, hogy több német vállalat, így a BASF, a Siemens, a Fresenius Medical vagy a BMW is eléggé óvatos a jövőt tekintve. Nem is az árbevétel, hanem inkább a korábban várt jövedelmezőség került veszélybe. Az emelkedő bérek és a gyengülő ázsiai, illetve továbbra is nyomott európai kereslet szorításában az optimista várakozások egyre nehezebben válhatnak valóra.
Mindezek alapján nehéz lenne azt állítani, hogy a jó vállalati eredmények jelentették a fejlett piaci részvénypiaci emelkedés motorját. A júliusi rali sokkal inkább az amerikai befektetők kötvényből részvénybe történő rotációjának, illetve a ténylegesen is javuló tendenciát mutató nyugat-európai makrogazdasági környezetnek, valamint az emiatt optimistábbá váló befektetői jövőképnek köszönhető. A vállalati eredményeket elnézve még nem látszik a fordulat – persze a tőzsde gyakran inkább a jövőbeni várakozásokról, mintsem a múltról szól.
