Jobb kilátások
Legfrissebb előrejelzésünk szerint a magyar gazdaság az idén 0,5 százalékkal, jövőre pedig 1,5 százalékkal bővül; korábban 2013-ra 0,5 százalékos GDP-csökkenést, 2014-re pedig 1,3 százalékos növekedést valószínűsítettünk. A 2013-ra vonatkozó revíziót a várakozásainknál jobb első félév és a jó termés indokolta. A gazdaságot döntően még mindig az export szektor húzza, a belső kereslet továbbra is nyomott. Makroszinten a legnagyobb bizonytalanságot a bankok hitelforrás-csökkentő finanszírozás-szűkítése (mérlegalkalmazkodás) jelenti. A hitel/betét arány csökkenése megállt ugyan, de a hitállomány továbbra is szűkül. A folytatódó mérlegalkalmazkodás és a beruházások alacsony szintje a kilátások tekintetében továbbra is óvatosságra int. Véleményünk szerint Magyarország 2015-ben is alulteljesít majd a régióban (prognózisunk szerint 1,3 százalékos lesz az éves GDP-növekedés, Csehországban 2,5 százalék, Lengyelországban 3,2 százalék).
A rövid távú inflációs kilátások az energiaárak mérséklésétől függenek. Októberi csökkentés esetén látunk esélyt arra, hogy az éves ráta néhány hónapra 1 százalék alá süllyed, majd jövőre – a bázishatás miatt – újra emelkedni kezd (2014-ben 2,2 százalékos lehet az átlagos éves áremelkedés).
Az MNB 3,8 százalékra csökkentette az alapkamatot; az augusztusi közlemény is a további csökkentés melletti elkötelezettséget mutatja. Úgy véljük, a kamatpályát nyilvánvalóan a külső környezet határozza meg, de a jegybank továbbra is tartja a galamb irányvonalat. Ha a kockázati környezet nem romlik, akkor az „új normát” a 15–20 bázispontos vágások jelentik majd, nem pedig – ahogy korábban gondoltuk – a 10 bázispontosak. Így még volatilis piaci viszonyok között is valószínűnek tűnik, hogy az irányadó kamat a következő pár hónapban eléri a 3,5 százalékot (korábban ezt decemberre vártuk). Ha a kockázati környezet a negyedik negyedévben kedvező lesz, akár a 3 százalékos szint is szóba jöhet. Ha a környezet romlik, akkor az MNB 10 bázispontonként vághat, vagy – átmenetileg – leállíthatja a ciklust. Ebben az esetben az alapkamat nemigen csökkenhet 3,5 százalék alá. 2014 második felében az infláció és a világpiaci hozamok emelkedése miatt (összesen mintegy 50 bázispontnyi mértékben) a szigorítás is napirendre kerül.
Kiemelt figyelmet érdemel a deviza- alapú jelzáloghitelek forintosításának története. Valószínűnek tűnik, hogy a kormány és a bankok valamilyen forintosításban egyeznek majd meg, a hitelt felvevők számára kedvező árfolyamon; a költségeket meg fogják osztani, bár az arányokról még dönteni kell. Néhányan úgy vélik: ha a háztartások terhei már nem függenek az árfolyam-ingadozástól, akkor a kormány és az MNB előtt megnyílik az út, hogy a forint gyengítésével adjon lendületet a gazdaságnak. Ezzel nem értünk egyet, három okból kifolyólag. Először, a háztartásoknak a jelzáloghiteleken túl 2000 milliárd forintnyi (a GDP 7 százalékára rúgó) más devizahitelei is vannak. Másodszor, a vállalatok devizahitel-állománya is magas: 3800 milliárd forint (a GDP 13 százaléka); ennek nagyjából felét kkv-k vették fel, amelyek nem feltétlenül tudják veszteségeiket az export révén fedezni. Harmadszor, az államadósság továbbra is magas, és a teljes állomány 41 százaléka devizában denominált. A jelenleginél sokkal gyengébb forintárfolyam mellett az államadósság csökkentése problematikus – vagy egyenesen lehetetlen – lenne.
