Nem csodaszer az MNB programja
Nem lehetett kétség afelől, hogy a 750 milliárd forint keretösszegű Növekedési Hitelprogramot (NHP) folytatni fogja az MNB, hiszen a vállalatok részéről óriási kereslet mutatkozott a szinte ingyen hitelre, és a bankok is örültek a piac élénkülésének. A további 2000 milliárd forintot 2014 végéig lehet kiszórni a kkv-knak, ami az MNB szerint 1,8–2,4 százalékkal növelheti a GDP-t. Ez persze csak akkor teljesülhet, ha a vállalatok nagyrészt valóban beruházásokra fordítják a kapott pénzt.
A hitelprogram meghosszabbítása újabb monetáris élénkítésnek tekinthető a csökkenő alapkamat mellett, vagyis a monetáris tanácsnak nagy figyelmet kell fordítania az NHP hatásaira, hiszen már nem aprópénzről van szó. A 2000 milliárdos összeg a teljes GDP közel 7 százaléka, így a vállalati hitelállományt is erőteljesen felduzzaszthatja. Annyi biztos, hogy nem a kereslet lesz a gátja a hitelek kihelyezésének. Gondot okozhat ugyanakkor, hogy kevés lehet az olyan „jó adós”, amelyet a bankok még 2,5 százalékos marzs mellett sem tartanak kockázatosnak.
A program miatt növekszik a jegybank mérlegfőösszege, és többen arra is figyelmeztettek, hogy jelentősen romolhat az MNB eredménye. Mivel az esetleges veszteséget a büdzséből kell finanszírozni, ez szűkítheti a költségvetés mozgásterét.
A jegybank elnöke szerint visszafordíthatatlan lesz a megemelt tűzerejű hitelprogrammal a növekedési fordulat. Én azért el tudom képzelni azt a koktélt – devizahiteles mentőcsomaggal, nonprofit energiaszektorral és választási költségvetéssel –, amely megakaszthatja az egyébként is harmatgyenge kilábalást.
A központi bank új vezetői számos olyan gondolatot magukévá tettek, amely a világ legnagyobb jegybankjaiban közkézen forgó, „Hogyan adhatunk lendületet a gazdaságnak?” című könyvben szerepel. Félő azonban, hogy „A monetáris politika nem csodaszer” című fejezet elkerülte a figyelmüket.
