Nőtt-e Magyarország felminősítésének az esélye? Szakértők válaszolnak
A hitelminősítőknek nem igazán sikerült javítaniuk a renoméjukon: még mindig jókora fáziskéséssel reagálnak a megváltozott kilátásokra. Erre Magyarország esete kiváló példa: az egyik legnevesebb hitelminősítő 2002 végén – amikor már erősen kezdett félrecsúszni a gazdaságpolitika – még javított is a besorolásunkon. A tengerentúli cégek éveken keresztül tétlenül figyelték az eladósodásra épülő magyar növekedési modellt, 2006 nyaráig kivártak a leminősítési hullám megindításával. A felminősítések terén is hasonlóra számíthatunk: a 2008-as de facto államcsőd után végrehajtott kényszerű korrekció óta folyamatosan csökkenő kockázatokat immár bő két éve a piac is visszaigazolja, előbb-utóbb a hitelminősítők is léphetnek.
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza:
Ugyan nőtt annak az esélye, hogy Magyarországot felminősítsék – ezt példázza, hogy S&P javított a kilátásokon – de nem számítok arra, hogy idén újra befektetési kategóriába kerüljön hazánk. Fundamentálisan már megérett erre az ország: rekord magas a folyó fizetési mérleg, egészséges szint közelébe kezd csökkenni a külső eladósodottság (2013 végén a GDP 118 százaléka), és stabilan 3 százalék alatt a költségvetési hiány. A hitelminősítők azonban leginkább a potenciális növekedési ütemet emelik ki, ami valóban kimondottan gyenge (csupán 0,8 százalék az MNB értékelése szerint is). Ez jelentősen javulhat, ha a kormány ebben a ciklusban már inkább piacbarát intézkedések irányába fordul, amire számítok is.
Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője:
A 3 százalék alatti hiány melletti elkötelezettség, az államadósságot érintő intézkedések és a külső egyensúlyi helyzet javulása miatt a magyar hitelminősítés egy lépéssel közelebb került a befektetésre ajánlott kategóriához. A Fitch tavaly decemberben, míg az S&P idén márciusban jelezte, hogy kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát és csökkenő adósságrátát tart kívánatosnak. Az újonnan alakuló kormányzat számára elsődleges kihívás a kevésbé változatos működési környezet megteremtése, ami az autóiparon kívüli beruházási aktivitást is jelentősen növelné. Mindezen intézkedések azt eredményezhetik, hogy Magyarország 1-2 éven belül akár két hitelminősítőnél is visszakerülhet a befektetésre ajánlott kategóriába.
Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója:
Egyelőre örüljünk annak, hogy nem romlik tovább hazánk hitelminősítése, az S&P egy hete negatívról stabilra javította kilátásainkat. Ez annak köszönhető, hogy az elmúlt 1-2 évben javult a fiskális egyensúly, megállt az adósságnövekedés, javult a külső egyensúly, így csökkent a külső eladósodottság, és olcsóbb lett az adósság finanszírozása. Idén azonban hiába várunk még felminősítésre, ennek útjában akadályként áll az alacsony növekedés, amely részben a kormányzat növekedés-, beruházás- és bankellenes intézkedéseinek köszönhető, részben az adósságleépítési folyamat természetes velejárója. Ha ez a folyamat kifut, és az új kormány növekedést támogató politikára vált, akkor jövőre már reménykedhetünk.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza:
A felminősítés akadálya az utóbbi időben a gazdaságpolitika minősége és az ezzel részben összefüggő gyenge gazdasági teljesítmény volt. Jó esélyt látok arra, hogy az idei 2 százalék körüli GDP-bővülési tempó középtávon is fennmaradjon, ami a felminősítés melletti érv. Szerintem a gazdaságpolitika természete alapvetően változatlan marad a következő években, ami rossz pont, de az előző időszak viharos változásaival szemben az adó- és jogszabályok stabilizálódása következhet, ami pozitív. Az adósságleépítés és a javuló egyensúlyi mutatók már hosszabb ideje kedvezőek. Egy év távlatában nőtt az esélye a felminősítésnek, de ehhez meggyőző növekedési adatok és gazdaságpolitikai konszolidáció szükséges.
