Buda-Cash-ügy: Hogyan bízzon meg az ügyfél bármilyen cégben is?

Lassan hozzá lehet szokni a magyar pénz- és tőkepiacon, hogy egyes pénzügyi szolgáltatóknál hirtelen felügyeleti biztosok veszik át az irányítást: az elmúlt időszakban több példa is akadt erre. A Buda-Cash Brókerház – és a hozzá kapcsolódó kisbankok – néhány óra alatt bekövetkezett összeomlása viszont kissé mellbevágó még az avatatlan szemlélő számára is, hiszen egy tőkeerősnek gondolt, több mint 10 ezer ügyféllel rendelkező, jelentős szolgáltatóról van szó, amely ráadásul több cég tőzsdei kibocsátásánál is sikerrel bábáskodott. Így most semmiképp sem az történt, hogy egy tőkegondokkal küszködő, kis hitelintézet vérzett el a piacon, amelynek néhány ezer ügyfelét kifizeti az OBA, és jöhet is a felszámolás.

Ennek megfelelően ez az ügy több kínzó kérdést is felvet: elsőként például azt, miként fordulhatott az elő, hogy egy pénzügyi szolgáltató ekkora nagyságrendben csaljon az adataival. A jelenlegi szabályozási környezetben, az egyre szigorodó előírások mellett ugyanis ehhez igen jelentős tehetség, arcátlanság és szerencse is kell, pláne, hogy ezt a már felügyeletként is működő jegybank szerint éveken keresztül sikerült megvalósítani.

Joggal vetődik fel az is, hogy mikor lehet vége a pénzügyi szolgáltatói szektor tizedelődésének: hogyan bízzon meg a naiv ügyfél bármilyen cégben is, ha az bármelyik pillanatban lehúzhatja a rolót? Ugyanis itt véletlenül sem egy piramisjáték-illatú csapatról, hanem egy elismert brókercégről van (volt) szó.

A kialakult helyzetben egyetlen cél lebeghet az MNB szeme előtt: minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy meginogjon a hazai pénzügyi szolgáltatókba vetett bizalom. Persze ettől szerencsére még nagyon messze vagyunk, és nincs drámai helyzet, ám az ekkora csontvázak kialakulását, mint a mostani, egyszerűen nem lehet megengedni. És nem csak azért, mert a végén még elfogynak a kirendelhető felügyeleti biztosok.