Városok migránsoknak
Sok országban, különösen Európában, a bevándorlásra egyre inkább biztonsági kérdésként tekintenek. A fősodorhoz tartozó politikusok, a félelemre építő populisták nyomása előtt meghajolva, fokozottabb szigorítások mellett állnak ki. Néhány ország nyíltan semmibe veszi a menekültek védelmére vonatkozó jogi kötelezettséget, erkölcsi felelősséget.
De nem csak rossz dolgok történnek. Még ha a káros politikai diskurzus nemzeti és nemzetközi szinten gátolja is a hatékony intézkedéseket, azonban helyi, önkormányzati szinten progresszív és hatékony kezdeményezéseket lehet látni a bevándorlók integrálására vonatkozóan.
Polgármesterek és helyi tisztviselők olyan infrastruktúrákat építenek ki, amelyek támogatják a migránsok és a menekültek helyi közösségekbe való befogadását. Számukra az újonnan érkezők nemcsak statisztikákban szereplő számok, hanem valódi emberek, akik potenciálisan a helyi közösség produktív tagjai lehetnek. A megfelelően irányított integrációs folyamat, ahogy azt az önkormányzatok felismerték, kulcsfontosságú szereppel bír az újonnan érkezőkben rejlő potenciál kiaknázásában.
Helyi üzletemberekkel együttműködve, a városi vezetők képzési lehetőséget is teremtettek a migránsok számára. Az új-zélandi Aucklandben, ahol a lakosság egyharmada külföldön született, a kanadai kezdeményezés által inspirált Omega-projekt képzési mentorokat és fizetett gyakornoki programokat biztosít a migránsoknak. Többezernyi olyan hasonló projekt van, amely abban segíti a migránsokat és menekülteket, hogy az új közösségekben új életet tudjanak kezdeni.
Az egyes városok vezetői és hatóságai egyre inkább szövetséget alkotnak a világ más tájain található kollégáikkal, társhivatalokkal, hogy a közös problémára megoldást találjanak, a legjobb gyakorlatokat megosszák egymással, és az integráció kihívását új lehetőséggé alakítsák át.
A mobilitás, a migráció és a fejlesztés kérdéseivel foglalkozó polgármesteri fórum – amely egy ENSZ által támogatott platform – azt célozza, hogy a világ polgármesterei, önkormányzati politikusai és regionális hatóságai között pontosan ez a fajta dialógus és együttműködés alakuljon ki. A 2014-ben Barcelonában elindított, évente ülésező fórum emellett azt is bátorítja, hogy a nemzetközi közösség lépjen szövetségre a városokkal, amelyek a migrációs politikáról szóló viták és döntéshozatali folyamatok kulcsfontosságú szereplői. Elvégre is a városoknak – ahol már a világ népességének több mint fele él, és ez az arány 2050-re 66 százalékra nő – sokrétű tapasztalatuk van az újonnan érkezők integrálásában, legyenek azok külföldiek vagy vidékről a városba költözők.
A probléma az, hogy a decentralizáció ellenére sok város még mindig korlátozott forrásokkal és hatáskörrel rendelkezik. Ezt meg kell változtatni, ahogy azt a Vatikán nemrégiben leszögezte. Amikor a Pápai Tudományos Akadémia tavaly bejelentette, hogy csúcstalálkozót fog rendezni idén a menekültek és a migránsok ügyéről, akkor kiemelte, hogy a polgármestereknek biztosítani kell a megfelelő eszközöket ahhoz, hogy a migránsok vagy a menekültek összes típusa számára a szükséges ellátást, szállást, ügyintézést biztosítani tudja.
A migrációról szóló nemzeti és nemzetközi viták egyáltalán nem teljeskörűek, mivel alapvetően csak a biztonsági kérdésekre fókuszálnak, így az ezek alapján megszülető intézkedések is hiányosak. Ha a városok hatóságai – amelyek már bizonyították hajlandóságukat és képességüket az integráció mindennapi kérdéseinek innovatív módokon való kezelésére – fel lennének hatalmazva arra, hogy aktívabb szerepet töltsenek be a bevándorlási politika kialakításában, azzal mindenki jól járna.
Copyright: Project Syndicate, 2016
www.project-syndicate.org
