Vélemény

Valóban okosak az okos egészségügyi eszközök?

Az egészségügyi szakma idegenkedése ellenére az okos egészségügyi eszközök térnyerése megállíthatatlannak látszik. Az egészségügy félelmei részben jogosak, hiszen ezek a berendezések egyre több olyan funkcióval rendelkeznek, amelyek korábban csak a klinikumban voltak elérhetők, és ez hatást gyakorol az egészségügyi szakma megítélésére is.

Az eszköz használója a Google segítségével ugyanis már-már orvosnak képzeli magát, és nem veszi figyelembe, hogy a neten elérhető információk többsége mindenfajta előzetes szakmai szűrő nélkül jut el hozzá.

[caption id="" align="alignleft" width="600"]Az okosóra húsz év múlva sem lesz sokkal okosabb. Fotó: AFP Az okosóra húsz év múlva sem lesz sokkal okosabb. Fotó: AFP[/caption]
Az adatok birtokában magukat jól informáltnak és felkészültnek vélők tömegei azonban ezzel veszélyes vizekre kalandoznak. Az adat önmagában ugyanis nem több, mint az, amit a neve sugall. Egy mérőszám. És bármilyen kijózanítóan hangzik is, az átlagos eszközhasználónak soha nem is lesz több. Az, aki nem rendelkezik az adatok értelmezéséhez kapcsolódó mély tárgyi tudással és szakmai tapasztalattal, hiú ábrándokat kerget, ha azt hiszi, felveheti a kesztyűt orvosával vagy ápolóival szemben. A mai okoseszközök nevükkel ellentétben ugyanis egy óvodáskorú gyermek tárgyi tudásával rendelkeznek. Önmagukban nem többek, mint jópofa technológiai mutatványok csillogó, divatos csomagolásba öltöztetve.

Talán emlékeznek még a kvarcórák és a Swatch forradalmára. Amikor megjelentek, csaknem két évtizeden át uralták a piacot, és úgy tűnt, hogy a hagyományos óragyártóknak örökre befellegzett. A kvarcvezérlésű kis szerkezetekbe rengeteg funkciót építettek, rádiótól a tudományos számológépig, jegyzetfüzettől a zenelejátszóig mindent belezsúfoltak a tokokba. Aztán, a svájciak nem kis megdöbbenésére, véget ért a kvarckorszak. Az eldobhatóság, az olcsóság pedig végül csak a legnagyobbakat hagyta életben.

A többiek, amilyen gyorsan jöttek, olyan hamar tűntek el a technológia süllyesztőjében. A kvarcórák megjelenése azonban örökre megváltoztatta a viszonyunkat a technológiához. Értékét az adta, hogy tömegek számára tette hozzáférhetővé, szerethetővé és azonosulásra alkalmassá a technológiát és persze vele együtt az időt is. A kvarc a hetvenes-nyolcvanas években a technológiát tette kívánatossá, és ezzel megalapozta a számítógépek forradalmát, míg a most okosnak nevezett technológiai robbanás valószínűleg a big data területét fogja forradalmasítani.

Az okosóra méretéből adódóan nem lesz sokkal okosabb húsz év múlva sem, alig tud majd többet, mint egy nyolcéves kisiskolás, hiszen a csipek kapacitásának növekedése csak az adatok feldolgozásának a gyorsaságán, az óra előállításának a költségén és az akkumulátor élettartamán változtathat jelentősen, az egészségügyi vizsgálatok többsége a kis méret miatt más típusú eszközökbe lesz beépítve. A hordozható okoseszközök célja éppen ezért nem is az, hogy mindenképpen klinikai típusú vizsgálatokat végezzenek, hanem hogy néhány kiemelt területen (lépésszám, lépéstávolság, tartáskorrekció, pulzusszám, megtett út hossza, oxigénszaturáció, vércukorszint és vérnyomásmérés, alvásminőség-elemzés) hozzájáruljon a big data adatok statisztikai szintű, számítógépes elemzéséhez, a szakmai következtetések levonásához, az esetleges beavatkozás automatikus elindításához, majd ezeket az információkat érthető formában közvetítse a felhasználónak.

A hordozható egészségügyi eszközök elévülhetetlen érdeme, hogy hozzájárulnak a tudatosabb életvitel kialakításához és az alapvető élettani funkciók ismeretében a káros szokások elhagyásához. De bármennyire is szeretnénk így hívni őket, okoseszköznek csak az általuk közvetített adatok alapján dolgozó külső perifériákat és platformokat nevezhetjük. Ez azt jelenti, hogy a fejlődés mostani irányát nem érdemes huzamosabb ideig erőltetni. A multifunkcionális otthoni eszközökre azonban a jövőben annál nagyobb szükség lesz.

egészségügy informatika okoseszközök
Kapcsolódó cikkek