Az egész rendszert kell felkészíteni a változásra
Hiába akar már szinte mindenki felforgató technológiát kitalálni, fejleszteni és bevezetni a maga szakterületén, az ilyen rendszerek implementálása akkor sem egyszerű, ha megvan a jó ötlet. A legjobb kezdeményezés is zátonyra futhat, ha a fejlesztés az eszközök beszerzésével vagy a fejlesztő csapat szerződtetésével kezdődik, és elmulasztják felkészíteni a szervezet minden szintjét a változásra.
A robotika és a kognitív technológiák alkalmazását sokáig fenyegetésként élték meg a cégvezetők, mára azonban megváltozott a helyzet. A KPMG nemzetközi vállalatvezetői felméréséből az derül ki, hogy a cégvezetők 65 százaléka inkább lehetőségként éli meg az automatizálást, háromnegyedük pedig egyenesen azt szeretné, ha az ő cége lenne az, amely az új technológia implementálásával felrázza a piacokat.
Az előrelépést mutatja az is, hogy a cégek egyre kevésbé gondolkodnak abban, hogy létszámbővítéssel fokozzák a termelést, ugyanakkor egyre több kulcsembert keresnek fejlesztési feladatokra. A robotika azt a lehetőséget rejti számunkra, hogy csökkenhet a termelésben és más funkcionális területen, valamint a vállalati tevékenységet támogató, de nem jövedelemtermelő munkakörökben alkalmazottak száma, így egyre több energia marad az üzleti típusú döntések előkészítésére és megalapozására.
A fejlődés mára olyan szakaszba lépett, amikor már nem egyszerűen a folyamatok automatizálásáról, távoli vezérlésről, internet- vagy felhőalapú megoldásokról beszélhetünk, hanem kognitív (önfejlesztő) alkalmazások üzembe állításáról. Nem csoda, hogy a cégvezetők figyelme is ebbe az irányba fordul, hiszen e technológiák bevezetésével nőhet a termelés precizitása, javulhat a minőség, megbízhatóbbá válhatnak az irányítási rendszerek, és javulhat a termelékenység, végső soron a vállalatok jövedelmezősége.
A kognitív technológiák alkalmazása ezzel párhuzamosan sokkal jobb üzleti döntések meghozatalát teszi lehetővé. Hatékonyan kiegészül a felső és a középvezetők tapasztalata és intuíciója, mert a kognitív rendszerek olyan mennyiségű és minőségű adatot bocsátanak a döntéshozók rendelkezésére, ami korábban elképzelhetetlen volt. Az informatika és a szenzorok alkalmazásával olyan területekről is pontos és percre kész adatok állnak rendelkezésre, melyeket eddig hosszas emberi tevékenységgel vagy úgy se lehetett előállítani. A jelentések gyakoribbá, pontosabbá, célszerűbbé és áttekinthetőbbé válnak, ami lehetővé teszi, hogy a vállalatvezetés gyakori, de megalapozott döntésekkel rugalmassá váljon.
Mindez természetesen rendkívül csábító. Ám tegyük most fel, hogy megismertünk egy vadonatúj technológiát, elképzeltük, hogy az alkalmazása milyen előnyöket jelentene a cég számára, és látjuk a csapatot, amely akár végre is tudná hajtani a szükséges fejlesztést, sőt megszereztük a tulajdonosok, illetve a felső vezetők jóváhagyását is az egészhez, ne adj isten, büdzsét is biztosítottak hozzá. Azt gondolnánk, hogy az új rendszer kiépítése jó úton jár, de sajnos nem ez a helyzet. A kognitív rendszerek implementálásának sikeréhez mindez kevés, sőt ha így gondoljuk, magunk ítéljük kudarcra a projektet.
Az implementáció ugyanis nem a szükséges eszközök és a csapat beszerzésével kezdődik, ez valahol a folyamat közepén helyezkedik el. Előtte fel kell mérni az automatizálás üzleti folyamatokra gyakorolt hatását, stratégiai, azaz felső vezetői szintre kell emelni a kérdést, meg kell határozni a célterületeket, amelyeket érint, és ki kell jelölni a folyamatgazdákat. De ha megvannak az eszközök és a csapat, akkor is előttünk áll még a rendszerbe integrálás, a robotok betanítása és a tesztelés, valamint a vállalati környezet alkalmassá tétele az új technológiával történő együttélésre, azaz a betanítás és a képzés.
Az implementációs folyamat akkor lesz sikeres, ha nem kizárólag IT-projektként, hanem az egész szervezetet átható változásként kezelik, vagyis bevonják az egyéb támogató funkciókat (HR-, jogi és adóügyi részlegek), időben elkészülnek az ehhez szükséges munkaügyi és képzési dokumentációk, és az egészet egy változásmenedzsment-projekttel egészítik ki, hisz a szervezet együttműködésének hiánya súlyos károkat okozhat a megvalósításban.
