Négy pontban a 2017-es év
Az esztendő végéhez közeledve érdemes kicsit megpihenni, és visszatekinteni azokra a meghatározó folyamatokra, amelyek a magyar gazdaságot jellemezték az elmúlt időszakban. A következő négy pont jól szemlélteti a főbb változásokat:
Növekvő bérek és a rendszerváltoztatás óta mért legalacsonyabb munkanélküliségi ráta
A nettó reálbérek 10 százalékkal emelkedtek az év első kilenc hónapjában, erre legutóbb 2003-ban volt példa. A béremelkedéshez – a jelentős mértékű piaci munkaerő-kereslet mellett – a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a közszféra bérrendezései (egészségügyi és kulturális munkakörben dolgozók), valamint a szociális hozzájárulási adó januári 5 százalékpontos csökkentése járult hozzá. A gyors béremelkedési ütem azonban nem járt foglalkoztatási áldozattal, egy év alatt 60 ezer fővel 4,45 millió főre emelkedett a foglalkoztatottak száma, míg a munkanélküliek száma 188 ezerre, arányuk 4,1 százalékra csökkent, ami a rendszerváltoztatás óta mért legkedvezőbb adat.
A kedvező munkaerőpiaci helyzetnek, a növekvő foglalkoztatottságnak, béreknek, illetve a kormányzati intézkedéseknek (családi adókedvezmény és egykulcsos személyi jövedelemadó) köszönhetően a nettó bérhányad is számottevő mértékben, összesen közel 7 százalékponttal tudott növekedni az elmúlt években, vagyis a megtermelt jövedelem egyre nagyobb hányada kerül a dolgozó, gyermeket vállaló családokhoz.
Csökkenő állampapírhozam és CDS-felárak
A korábbi évek trendjét követve 2017-ben tovább csökkentek az állampapírhozamok. A tízéves lejáratú állampapír hozama (2,1 százalék) beesett a tízéves lejáratú amerikai államkötvény hozamszintje alá (2,3 százalék), ami nemcsak a makrogazdasági stabilitás egyik indikátora, de a hazánkkal szemben fennálló befektetői bizalmat is jelzi. Ezzel egy időben a hazai országkockázati mutatók, a CDS-felárak is jelentősen csökkentek az elmúlt években, idén már 100 bázispont alá süllyedve, így megközelítve a regionális szinteket.
Építőipari fellendülés
Az idei évben ismét növekedésnek indult az építőipar. Az év első kilenc hónapjában a megkezdett új épületek száma 26 százalékkal, míg az egyéb építményeké 30,6 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakában mért értéket. A növekedésben, a tavalyi év visszaesése mellett, az erősödő konjunktúra, a kormányzati intézkedések (kedvezményes, 5 százalékos újlakás-áfa, valamint a CSOK), illetve az EU-s források játszottak szerepet.
Bikapiac a BÉT
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezető részvényindexe, a BUX az év eleje óta közel 25 százalékot erősödött, így novemberre áttörte a 40 ezer pontos határt. A blue chipek közül az OTP árfolyama év eleje óta 23 százalékkal, a Mol árfolyama 24 százalékkal, míg a Richter árfolyama 13 százalékkal emelkedett.
Az OTP-nek az idei első három negyedévben sikerült túlszárnyalnia a tavalyi egész éves profitját a késedelmes hitelek csökkenése mellett. A Mol első három negyedévben elért, 1,87 milliárd dollár értékű EBITDA-ja 12 százalékkal magasabb a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva, ezt az eredményt az eladósodottság csökkenése mellett sikerült elérni. A Richter az év első 9 hónapjában 17,7 százalékkal növelte az árbevételét, elsősorban a külpiaci (Oroszország, USA, EU15) forgalombővülés következtében.
Örömteli hírek ezek, főleg annak tükrében, hogy öt éve szinte egyöntetű volt a „független” elemzői konszenzus a magyar gazdaság kilátástalan helyzetéről. Konstruktív kritikai szemmel nézve e pillanatképek arra is jók, hogy felismerjük a bennük rejlő kockázatokat. A következő elemzés (amelyet a december 29-én megjelenő számunkban közlünk – a szerk.) ezért nem is szólhat másról, mint a jövőről és a jövőre való felkészülésről.
