Felbolydultak a hétköznapok a gazdaságban a koronavírus-járvány terjedése következtében, eddig nem tapasztalt helyzetekkel kell szembenézniük a vállalkozásoknak minden szektorban. A társadalmat érintő megpróbáltatásokon túl vannak olyan ágazatok, ahol nyilvánvalóak a gazdasági károk és veszteségek, elegendő a turizmusra, a vendéglátásra, a szolgáltatási szektorra vagy éppen a közlekedés területére gondolni. Ezzel szemben az egészségügynek, a gyógyszeriparnak, az oktatásnak az új igényekre kell minél gyorsabban reagálnia.
De hol helyezkedik el ebben a helyzetben az IT-szektor, milyen kihívásokra kell hatékonyan és azonnal reagálniuk az itt dolgozó cégeknek?
Vállalkozások ezreinek kellett pillanatok alatt átállniuk a home office rendszerre országszerte az általános elrendelésével, a feltételek megteremtésében pedig mindenki az IT-szektorra van utalva. Az átállásnál előnyben voltak azon vállalatok, amelyek a digitalizáció magasabb szintjén voltak, például folyamataik nagy részét már felhőalapú szolgáltatással oldják meg. Ám a tömeges átállás itt is technikai problémák garmadáját eredményezte, hiszen sok olyan munkakör van, amelyet eddig tipikusan irodai környezetből folytattak – ilyenek például az ügyfélszolgálati feladatok. A digitalizációban elmaradottabb cégeknél rosszabb a helyzet.
Az alapvető probléma, hogy hiányoznak a digitális távmunkára alkalmas vállalat- és projektmenedzsment-rendszerek, munkafolyamataik nem mind digitalizáltak, például sok esetben a dokumentumkezelés – főleg a számlázás területén – még papíralapon történik. Kulcsfontosságú továbbá a kiberbiztonság megteremtése, valamint a központi szerverekhez való távoli hozzáférések biztosítása, mégpedig gyorsan.
Most üt vissza, hogy a magyar vállalati szektor nem jár élen a digitalizációs folyamatokban. A KSH 2019. év végén publikált elemzése szerint a hazai vállalatoknak mindössze 18 százaléka vásárolt felhőalapú szolgáltatást, az elektronikus értékesítésből származó árbevétel aránya pedig csupán 13 százalékuknál haladta meg az előző évi nettó árbevétel 1 százalékát.
A rövid távú alkalmazkodás így pillanatnyilag rengeteg feladatot ró az IT-szektor cégeire, a biztonságos távoli elérést biztosító környezet kialakításától kezdve a laptopok beszerzésén át a megfelelő videokonferencia-rendszer beállításáig. Ez egy egyszeri, rövid távú piaci impulzus, amelynek hatása várhatóan heteken belül lecseng.
Sokkal mélyrehatóbb következményekkel kell számolni középtávon. Minden jel arra mutat ugyanis, hogy a járvány okozta gazdasági krízis a megrendelői oldalon nagyon sok céget fog nehéz helyzetbe hozni, s néhányat akár magával sodorni.
A sokkhatásokkal szemben védettebb, nagyobb tartalékokkal rendelkező vállalatok jelentős részénél pedig az infrastruktúra fejlesztéséről a krízismenedzsmentre és a hatékonyság növelésére kerül át a hangsúly.
Fél-, egyéves távlatban a korábbinál rosszabbak a kilátások, és az sem utal gyors kilábalásra, hogy a koronajárványból elsőként kikecmergő Kínában milyen lassan indul újra a gazdasági élet. Ezzel együtt hosszú távon továbbra is pozitívak a szektor kilátásai. Bizonyos, hogy a vállalati digitalizáció jelentőségét minden cég újraértékeli, a digitális átállás később is versenyelőnyt biztosít majd az ezt hatékonyan végrehajtók számára. Arra kell számítani, hogy a rendkívüli helyzet kikényszerítette új sztenderdek be fognak épülni a vállalatok hétköznapjaiba, ami széles körű szemléletváltást fog eredményezni, legyen szó home office-ról vagy más vállalati folyamatok digitális alapokra helyezéséről.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezen technológiák évek óta rendelkezésünkre állnak, vagyis az IT-nak kész válaszai vannak a járvány miatt most előtérbe kerülő kihívásokra.
A külső környezet gyors és drasztikus megváltozása a régóta halogatott és egyébként is szükséges digitalizációt katalizálja. Ne feledjük, a hazai kormányzati stratégiának is része a kkv-digitalizáció, de a folyamatok felgyorsulása a nagyvállalatokat és az államigazgatást sem fogja érintetlenül hagyni, miközben az iparban a robotizáció és az automatizációs technológiák szerepe felértékelődik.
Mindez azt valószínűsíti, hogy az IT-szektor innovatív megoldásaira hosszú távon minden eddiginél nagyobb szükség és igény lesz. Persze sok múlik most azon, hogy egy vállalatnak van-e elegendő tartaléka, és azt hogyan használja fel, illetve megfelelő-e a stratégiai tervezése ahhoz, hogy jövőbeli növekedési potenciálját megőrizve képes legyen átvészelni az előttünk álló nehéz hónapokat.
A kulcs az alkalmazkodás és az innováció. Azok, akik a mostani helyzetben képesek jól alkalmazkodni, valamint kellő rugalmassággal és innovatív szemlélettel rendelkeznek, hosszú távú kilátásaikat tekintve megerősödve fognak kikerülni ebből a válságból.
