A legsúlyosabb kínai csapás az USA világhatalmi pozíciójára
A koronavírus-válság sem akadályozta meg Kína központi bankját, hogy mérföldkőhöz érjen elektronikus valutája fejlesztésében. A People’s Bank of China (PBOC) áprilisban bejelentette, hogy megkezdték a digitális jegybankpénz tesztelését a tényleges fizetési forgalomban.
Ezzel Kína élen jár a világon a jegybanki pénzkínálat teljes digitalizációjának megvalósításában. A távol-keleti nagyhatalom számára a projekt legfőbb tétje egyértelműen a geopolitikai erőviszonyok átrendezése a technológia és a pénz fúziójának segítségével.
A digitális RMB ugyanis minden eddigi törekvésnél hatásosabbnak bizonyulhat az Amerika által dominált nemzetközi fizetési rendszer megkerülésében, ezzel pedig alááshatja az Egyesült Államok vezető szerepének pénzügyi alapjait.
A digitális jegybankpénz (Central Bank Digital Currency, CBDC) olyan elektronikus fizetőeszköz, amelyet – a közismert kriptovalutákkal, például a bitcoinnal ellentétben – egy állam központi bankja hivatalosan bocsát ki. Az elektronikus bankszámlapénzzel ellentétben a CBDC digitális „készpénz” (nem anonim).
Kína 2014 óta fejleszti saját digitális valutáját (e-RMB), amelyet a készpénz részleges kiváltásának szándékával hoztak létre.
Az ország négy nagyvárosában, Sencsenben, Szucsouban, Csengtuban és a Pekinghez közeli Hsziungan gazdasági zónában a lakosság egy része – például a kormányzati alkalmazottak – kísérleti jelleggel már digitális RMB-ben is kap juttatásokat.
Kína a digitális jegybankpénz úttörőjévé vált, de az ország vezetése várhatóan óvatos lesz a digitális RMB elindításában. A fokozatos bevezetés azonban aligha csökkenti az e-RMB geopolitikai súlyát. Kínában a tranzakciók négyötöde már készpénzmentes, így a CBDC jelentősége elsősorban nem a fizetések hatékonyságának növelésében, hanem a hatalmi előnyök biztosításában rejlik.
Az e-RMB tekintetében Kína tehát a geopolitikai előnyökkel nyerheti a legtöbbet. Ugyan a távol-keleti óriás már régóta törekszik arra, hogy a nemzetközi kereskedelmi elszámolásokat, a fizetési forgalmat és a jegybanki tartalékokat a dollár helyett a saját valutájába terelje át, a digitális jegybankpénz az eddigieknél is erősebb próbálkozás az RMB világpénzszerepének megteremtésére.
Az Egyesült Államok globális dominanciája ugyanis egyebek között a nemzetközi fizetések lebonyolításából és ellenőrzéséből származik. Nemcsak a dollárba vetett bizalomról, hanem a hozzá kötődő infrastruktúráról, a határon átnyúló fizetések megvalósításának képességéről van tehát szó.
Az amerikai SWIFT rendszer közvetíti az üzeneteket a fizetési megbízásokról, számos esetben amerikai (levelező) bankok közreműködésével. Ma ez a szolgáltatás felel a nemzetközi fizetések oroszlánrészének lebonyolításáért (naponta mintegy 5 ezermilliárd dollár értékben).
A SWIFT-nek köszönhetően az USA képes felderíteni az illegális pénzmozgásokat – így a pénzmosást, a terrorizmus finanszírozását –, továbbá képes ellenőrizni a nemzetközi szankciók betartását. A pénzügyi-gazdasági korlátozások az elmúlt időszakban az amerikai külpolitika egyik legfontosabb eszközévé váltak. Irán nukleáris törekvéseinek féken tartásában is ez Amerika ütőkártyája.
A kínai digitális jegybankpénz épp ezt veszélyezteti, mivel a jövőben biztosítani tudja a SWIFT rendszer hatékony megkerülését. Egy ilyen lehetőséget nemcsak az USA riválisai, hanem akár a szövetségesei is szívesen fogadnának.
Az Európai Unió például a szankciók ellenére is megoldást keres az iráni kereskedelem elszámolására. Emellett a Kínával egyre szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat építő Oroszország is nyitott lenne egy a dollár helyébe lépő digitális jegybankpénzre.
Az e-RMB elfogadottságát a jövőben erősítheti, hogy a nemzetközi fizetések szempontjából kedvező tulajdonságokkal rendelkezik: egy hivatalosan felügyelt, ám a felek között közvetlen pénzáramlást biztosító megoldásról van szó. Kiküszöbölhet tehát olyan nehézségeket, amelyekkel eddig az RMB választása esetén a Kínán kívüli szereplőknek szembe kellett nézniük.
A CBDC potenciáljának kibontakozásához a kiterjedt, hatékony nemzetközi infrastruktúrán kívül természetesen az is szükséges, hogy az RMB-denomináció is vonzóvá váljon, azaz valamennyi pénzfunkció szempontjából olyan világszintű bizalomra és előnyökre tegyen szert, mint a dollár. Piaci szempontból tehát önmagában az e-RMB sem garantálja a dollár feletti gyors győzelmet.
A képletből azonban nem hagyható ki Kína hatalmi pozíciója sem. Az ország ma már döntő befolyással rendelkezik sok ázsiai, afrikai és latin-amerikai gazdaságban, és a Digitális selyemút projekttel az infrastrukturális alapok és az e-kereskedelmi kapcsolatok kiépítése is megkezdődött. Így az érintett országok számára az e-RMB elsősorban nem választás kérdése lesz. Ez pedig a geopolitikai erőviszonyok átrendeződésének irányába mutat.
A CBDC és tágabban a pénzügyi digitalizáció hatalmi jelentőségét jól jelzi az indiai és kínai fintech cégek versenye is, amelybe beszűrődik a két feltörekvő állam rivalizálása. Kínának a technológiai óriásvállalatain keresztül ma már jelentős a befolyása India mindennapi életének működésére.
Az e-RMB fejlesztésében is aktív szerepet játszó cégek, a Tencentet és az Alipayt működtető Ant Financial, valamint más ígéretes kínai tech vállalatok is a külföldi növekedési lehetőségek felé fordultak, India fókuszba került. Az Ant Financial a piacvezető Paytm fizetési alkalmazáson keresztül jelent meg a szubkontinensen.
A hitelügyletek szereplőit big data megoldásokkal összekapcsoló WeCash szintén belépett az indiai piacra, és a bankfiókok által el nem ért lakosság finanszírozási igényeit kívánja kielégíteni a hitelezők „közelebb” hozásával. A kínai terjeszkedés tipikus vonása, hogy a tömegek kiszolgálásával kíván profitot termelni.
A Kínából érkező high-tech vállalatok nemcsak pénzügyi, hanem más igényeket kielégítő online platformokba is befektetnek (például ételfutár-szolgáltatásokba). Ezzel – közvetetten – egyre jelentősebb befolyást szereznek India szolgáltató szektorában.
Emiatt Indiában megerősödhetnek a technológiai vezető szerep átvételére irányuló törekvések. A Modi-kormány is gyors lépéseket tett a technológiai újítások adaptálására és terjesztésére, amit alátámaszt a Digital India program és a készpénzmentes társadalom megvalósításának terve.
India ugyanis – miközben a kriptovaluták használatát betiltotta – szintén nagy lehetőséget lát az államilag felügyelt CBDC-ben. Az indiai vállalkozók elsősorban a „későn jövők” előnyét használhatják ki, emellett jelentős piacra és informatikai tudásbázisra támaszkodhatnak (egyelőre belső finanszírozási nehézségekkel).
A kínai technológia előretörésétől tartó, állandó biztonsági aggályokat hangoztató Egyesült Államok érdekelt lehet India kihívó szerepében, a Kína és India közötti digitális versengésben. Ezért a Kína felől érkező geopolitikai fenyegetés hatására India az elmúlt években az amerikai kapcsolatok megerősítésére törekedett.
Jól látható, hogy a feltörekvő nagyhatalmak a pénz és a technológia kombinációjával tehetnek szert geopolitikai előnyre.
A JPMorgan elemzése szerint a digitális valuta nem pusztán pénzügyi innováció, hanem a világhatalmi ambíciók egyik eszközévé is válik.
A CBDC-re a magas jövedelmű országok – különösen az USA – is geopolitikai eszközként tekinthetnének: ők a feltörekvő riválisok erejét korlátozhatnák, ezzel vezető szerepük elvesztésének kockázatát csökkenthetnék a digitális jegybankpénzzel.
A CBDC kérdése a jövőben még inkább túlmutat majd a gazdasági érvelésen. Jelenleg azonban az Egyesült Államok lemaradásban van a CBDC-t illetően: Jerome Powell, a Fed elnöke februárban mindössze arról beszélt, hogy vizsgálják a témát.
Az idő egyre fogy, és Amerika hamarosan elérkezhet az utolsó esélyhez, hogy a dollár ma még töretlen dominanciáját az új típusú digitális alapokon mentse át a 21. század hatalmi küzdelmeiben.
