Az MNB új, egységes szabályokat alkotott a befektetési alapok számára a sikerdíjakról, hogy azokat csak ellenőrizhető és átlátható módon számolhassák fel az ügyfeleknek. Az alkalmazott módszernek tartalmaznia kell:
- az alap relatív teljesítményének mérésére szolgáló referenciamutatót;
- az elszámolás gyakoriságát, időpontját;
- a teljesítményre vonatkozó referencia-időszakot;
- a sikerdíj mértékét; és
- a kiszámítás gyakoriságát. (Ennek egybe kell esnie a nettó eszközérték számításának gyakoriságával, például ha az alap a nettó eszközértékét naponta számítja ki, akkor a sikerdíjat is naponta kell kiszámítani és megjeleníteni a nettó eszközérték-számításban.)
Az sem meglepő, hogy a sikerdíjnak arányosnak kell lennie az alap valós befektetési teljesítményével, nem veheti figyelembe az új jegyzésekből származó növekedést, és egyszerre kell ösztönzőnek lennie az alapkezelő számára, illetve megfelelnie a befektetők érdekeinek. A sikerdíj megállapításáról, kifizetéséről és visszafizetéséről azonos módon kell rendelkezni, a sikerdíj összegét pedig egy befektetőre vetítve is meg kell állapítani.
A High-Water Markra (HWM) épülő sikerdíjszámítás népszerűnek számít a piacon, azért az ajánlás külön nevesíti. A HWM-modell alapja az egy befektetési jegyre jutó legmagasabb nettó eszközérték. Az új ajánlás szerint ennek alapján csak akkor lehet sikerdíjat felszámítani, ha a referencia-időszakban a HWM új csúcsot ér el („csúcsérték”), és ez képezi a következő sikerdíjfizetésnél az új csúcsérték referenciaalapját.
Az alapkezelőnek megfelelő folyamatot kell kialakítania annak igazolására és felülvizsgálatára, hogy a sikerdíjmodell összhangban áll az alap befektetési céljaival, stratégiájával és politikájával. A felülvizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a kiválasztott sikerdíjmodell megfelel-e az alap jellemzőinek, jó-e a referenciaindex, azaz illeszkedik-e az alap befektetési politikájához, stratégiájához, kockázat-hozam profiljához, ezenkívül vizsgálni kell a befektetési cél és a referenciaindex közötti kockázati különbségeket, illetve konzisztenciamutatókat.
Ha egy alapot referenciaindex alapján kezelnek, és azon alapuló sikerdíjmodellt alkalmaznak, akkor az alapnak a referenciaindex teljesítményéhez kötött teljesítménycéllal kell rendelkeznie, és a portfólióban tartott elemeinek a referenciaindex összetevőin kell alapulniuk. Az iránymutatás szerint a portfólió összetételéhez használt referenciaindexnek meg kell egyeznie a sikerdíj kiszámításához használttal. Előfordulnak olyan esetek, amikor az alap portfóliójának elemei nem a referenciaindex összetevőin alapulnak, de az alapkezelőnek ilyenkor is gondoskodnia kell arról, hogy a sikerdíj kiszámításához használt referenciaindex konzisztens legyen a portfólió összetételével.
A konzisztenciát elsősorban a különböző referenciaindexek hasonló kockázat-hozam profilja alapján kell értékelni. Az alapkezelőnek a következő konzisztenciamutatókat kell figyelembe vennie az alap-eszközkategória típusa alapján:
- várható hozam,
- befektetési eszközök lehetséges köre,
- béta-kitettség a mögöttes eszközosztályhoz képest,
- földrajzi és ágazati kitettség,
- az alap hozameloszlása,
- likviditási mutatók,
- futamidő,
- hitelminősítési kategória,
- volatilitás.
Az ajánlás további elvárásokat fogalmaz meg az egyes referenciamutatók kapcsán. Az MNB elvárja, hogy biztosítva legyen az alapkezelő és a befektetésijegy-tulajdonosok érdekeinek összehangolása, valamint a befektetők közötti méltányos bánásmód, és a sikerdíjat általános szabályként legfeljebb évente egyszer számolják el. Az iránymutatás szerint az elszámolás időpontjának azonosnak kell lennie az alap minden olyan befektetésijegy-sorozatának esetében, amelyeknél sikerdíjat számítanak fel.
Az iránymutatás szerint a sikerdíjat csak akkor lehet felszámítani, ha a teljesítményre vonatkozó referenciaidőszakban az alap pozitív teljesítményt ért el. Ilyen teljesítménynek számít az is, ha az alap felülteljesíti a referenciaindexet, de negatív volt a teljesítménye, feltéve, hogy erről a befektetőt egyértelműen tájékoztatják (például kiemelt befektetői információkban, PRIIPs KID). Elvárás továbbá, hogy a sikerdíj ne ösztönözze túlzott kockázatvállalásra az alapkezelőt, a teljesítményt a befektetőnek is ajánlott tartási idővel azonos időtávon értékeljék, és az alapkezelő megindokolja a referenciaindex kiválasztását a tájékoztatóban.
Az iránymutatás szerint az alapkezelőnek egyértelműen meg kell adnia az összes olyan információt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a befektetők megérthessék a sikerdíj modelljét és a számítás módszertanát. Ehhez a leíráshoz konkrét példákat kell társítani. A KID-ekben fel kell tüntetni a felszámítás indoklásához szükséges információkat: a referenciaindexet, annak múltbeli teljesítményét, a díjszámítás alapját és azt, hogy a díj mikor alkalmazandó. Az éves és féléves jelentéseknek, valamint utólagos tájékoztatóknak tartalmazniuk kell az egyes releváns sorozatokra vonatkozó sikerdíjak hatását (ténylegesen felszámított díj összege, sikerdíjak százalékos mértéke az adott sorozat nettó eszközértékén belül).
