Két járványos év után ismét hagyományos formában zajlott a tanév, és lassan a vége felé közelít az idei érettségi-felvételi időszak is.

A 2021–22-es tanévben közel 1 millió 850 ezren vettek részt az iskolarendszerű oktatásban, ezen belül 318 ezren óvodai nevelésben, 720 ezren az általános iskola nappali rendszerű oktatásában, 432 ezren középfokú nappali oktatásban tanultak, a felsőoktatási hallgatók száma 294 ezer volt. A felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésen belül a három legnépszerűbb területnek a gazdaság és irányítás, a műszaki tudományok, valamint az egészségügyi és szociális gondoskodás területe számított, összességében a hallgatók 44 százaléka tanult az idetartozó szakok valamelyikén. Uniós összehasonlításban a tagországok nagyobb részénél szintén ez a három terület a legnépszerűbb.

A népesség iskolai végzettség szerinti összetétele az ezredforduló óta jelentősen javult.

A legalább középfokú végzettségűek aránya a 25–64 éves népesség körében 2000 és 2021 között 69-ről 86 százalékra nőtt, utóbbi 7,0 százalékponttal meghaladta az uniós átlagot.

Noha a felsőfokú végzettségűek aránya 4,1 százalékponttal még elmarad az unió egészében mérttől, ez is számottevően, 14-ről 29 százalékra emelkedett ebben az időszakban. A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében azok, akik 2021. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tettek, mentesülnek az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga-kötelezettség alól, emiatt az utóbbi két évben az előzőeknél többen szereztek diplomát hazánkban.

Diákok a középszintű angol írásbeli érettségi vizsgán a salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban 2022. május 5-én. Az angol közép- és emelt színtű írásbelikkel megkezdődtek országszerte az idegen nyelvi érettségi vizsgák. Az érettségire középszinten több mint 49 ezren, emeltre pedig csaknem 20 ezren jelentkeztek.
MTI/Komka Péter
Fotó: Komka Péter / MTI

Az iskolai végzettség döntően befolyásolja a munkavállalási lehetőségeket, és napjainkban még inkább igaz, hogy a munkaerőpiac egyre magasabb követelményeket támasztó igényeinek megfelelően képzett munkavállalók nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni. Mindez a munkaerőpiaci mutatók alakulásában is tükröződik. 2021-ben a 15–64 éves népesség körében a legfeljebb alapfokú végzettségűek 39, a középfokú végzettséggel rendelkezők 77, a diplomások 90 százalékát foglalkoztatták. A járvány leginkább a legalacsonyabb végzettségűek munkaerőpiaci helyzetét befolyásolta kedvezőtlenül: foglalkoztatottságuk javult 2021-ben, de még nem érte el a 2019-es szintet. A középfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája ugyanakkor a 2020-as csökkenés után 2021-ben már meghaladta a járvány előtti értéket, a felsőfokú végzettségűeké pedig a járvány éveiben is nőtt.

Az idei tanév végén közel 115 ezer érettségiző vizsgázik, mintegy 73 ezren a középiskolai tanulmányaikat zárják ezzel.

A 2022 őszén induló felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésekre, valamint a felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők száma meghaladta a 99 ezret, ami elmarad a tavalyitól és a járvány előtti néhány év értékétől, de több, mint a két évvel korábbi. A legnépszerűbb képzési területeknek idén is a gazdaságtudományi, a bölcsészettudományi és a műszaki szakok számítanak, az általános felvételi eljárás keretében első helyen jelentkezők mintegy 44 százaléka jelölte meg e területek valamelyikét.

Az alapképzésekre első helyen jelentkezők között a legnépszerűbb szakok idén is a gazdálkodás és menedzsment, a pszichológia, valamint az ápolás és betegellátás voltak, de a tíz legnépszerűbb szak között szerepel még további három szak a gazdálkodási területről, két informatikai szak, a kommunikáció- és médiatudomány, valamint a gyógypedagógia. Az osztatlan képzéseken belül a jogász, az általános orvosi és a tanári szakot jelölték meg első helyen a legtöbben, míg a mesterképzés szerteágazó szakirányai közül összességében a tanári, a pszichológia, valamint a vezetés és szervezés szak érvényesült a leginkább. A felsőfokú szakképzések közül három gazdálkodási szakra: a kereskedelem és marketing, a gazdálkodási és menedzsment, valamint a pénzügy és számvitel területére jelentkeztek a legtöbben.

2020–2021-ben, a járvány sújtotta két tavaszi felvételi időszakban a korábbiaknál többen, a jelentkezők 74-75 százaléka nyert felvételt az adott év szeptemberében induló képzések valamelyikére, míg az ezt megelőző öt évben a 67-70 százalékuk.

Hamarosan véget ér a felvételi időszak, és már csak pár hetet kell várni addig, amíg fény derül az idei felvételi ponthatárokra, és ezzel együtt közel százezer diák tanulmányi erőfeszítéseinek eredményességére.