A klasszikus zenei piacon nehéz megkülönböztető márkát építeni, mivel a viszonylag szűk célközönség számára nagyon hasonló terméket kínálnak a zenekarok. A versenyképes működés biztosításához stratégiai alapú célkitűzések szükségesek, amelyeknek egyik fontos pillére a vállatokkal történő együttműködési lehetőségek minél kreatívabb és szélesebb körű feltárása és kihasználása.

Egy komolyzenei együttes sikeres működéshez, illetve az üzleti stratégiai irányok meghatározásához elengedhetetlen a hazai és nemzetközi piac mély és átfogó ismerete. A nemzetközi trendek számos jó példával szolgálhatnak a hazai zenekaroknak. Külföldön például egyértelműen erősödött az igény az innovációra a programstruktúrában, valamint a különböző művészeti ágak közötti együttműködéseken alapuló projektek is népszerűsödtek. 

Az EU-ban kifejezett követelmény a támogatások elnyeréséhez az erős koncepcióval és biztos fenntarthatósági vízióval rendelkező művészeti projektek kidolgozása.

A nemzetközi tapasztalatokhoz hasonlóan Magyarországon is ez lehet az egyik út a sikeres, magas színvonalú komolyzenei kínálat megőrzéséhez.

Nyugat-Európában az előbbiek mellett a nagyobb vállatok hagyományosan hosszú ideje támogatói a klasszikus zenének. A cégvezetők gyakran magánemberként is támogatják a zenekarokat, ami egy bizonyos életszínvonal felett a társadalmi felelősségvállalás egyik népszerű – szinte már-már elvárt – formájává vált. Hazánkban ugyanakkor a mai napig leginkább az állami finanszírozás, az attól való függés jellemző a kulturális szegmensben. Ugyan más országokban szintén jelen van az állami támogatás, azonban sokkal kisebb mértékben, mint Magyarországon, miközben itthon nehezítő tényező, hogy a nyugat-európai és észak-amerikai példákhoz képest a mecenatúra kultúrája jóval kevésbé honosodott még meg, és ez kihívások elé állítja a komolyzenei szereplőket.

iszt Ferenc Kamarazenekar
Fotó: Mónus Márton / MTI

A Liszt Ferenc Kamarazenekar éppen ezért pár éve egy stratégiai alapú megújulási folyamatot indított el, amellyel célunk a versenyképesebb működés lehetőségének megteremtése. Ennek egyik pillére a lehetséges vállalati együttműködések feltárása és kiaknázása. 

A magaskultúra és a minőségi zene kéz a kézben járhat egy professzionális vállalat értékeivel. 

A kapcsolódási pontok vitathatatlanok, pozitív hatásait azonban hazánkban még kevéssé ismerik, fogadják el és alkalmazzák. A nemzetközi példákat látva az ilyesfajta együttműködések mindkét fél számára gyümölcsözőek lehetnek.

A vállalatoknak HR-, marketing-, illetve CSR-területen, továbbá szervezetfejlesztésben, de akár a működési modellek átadásában is hathatós segítség lehet együttműködni egy zenekarral. A kamarazenekaroknál a csapatmunka, az egymásra figyelés máshol csak ritkán tapasztalható rendkívül magas szintje adja a művészeti színvonal alapját. Ez tanítható, átadható, más területeken is jól alkalmazható.

Emellett a zenei rendezvényeken egyedülálló lehetőség nyílik a nemzetközi kapcsolatépítésre, amely szintén kulcsfontosságú egy vállalati vezető munkájában. További pozitívum lehet, hogy politikamentesen támogathatók a komolyzenei együttesek. A zenekar felelőssége a magas minőségű kulturális szolgáltatás biztosítása, valamint a folyamatos eredménymérés és az ennek megfelelő stratégiai gondolkodás, ami hosszú távon biztosítja a jövedelmező együttműködést.

A Liszt Ferenc Kamarazenekar 2023-ban ünnepli fennállásának 60. évfordulóját, ez meghatározó a következő évadunk szempontjából.

A nemzetközi piaci trendeket figyelembe véve a zenekar művészeti vezetésének legalább két-három évadra előre meg kell terveznie azoknak a vendégművészeknek a névsorát, akikkel együtt szeretnénk dolgozni. Ők minden esetben olyan kivételes művészek, akiknek a közreműködésével a zenekar tagjai és a hallgatók is egyedi élmény részeseivé válhatnak. Többek között olyan európai komolyzenei vendégek érkeznek köreinkbe, mint Benjamin Grosvenor zongoraművész, Emmanuel Pahud fuvolaművész, Liza Ferschtman hegedűművész vagy Pablo Barragán klarinétművész.

Az elmúlt időszakra visszatekintve fontos kiemelni, hogy a járványügyi szabályok, a karantén, az érintkezési korlátozások szigorú betartása különösen nehéz feladatot jelentett a koncertek lebonyolításában. A közönség is csak lassan tér vissza a színházakba és a koncerttermekbe, a mai napig nem álltak vissza a korábbi látogatószámok. A finanszírozási kihívásokat ellensúlyozná a vállalati oldalról érkező aktívabb társadalmi felelősségvállalás a komolyzenei zenekarok iránt, abban pedig a zenekaroknak is nagy a szerepük, hogy megtalálják azokat a cégeket, amelyekkel hosszú távú együttműködési lehetőségek körvonalazódhatnak.