A 2010-es évektől kezdődően az ESG követelményekhez kapcsolódó szabályozás, valamint gyakorlat rohamosan fejlődik az Európai Unióban. A Taxonómia-rendelet, a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv (NFRD), a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet (SFDR), valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv (CSRD) bevezetésével az EU számos ESG szempontokat érvényre juttató követelményt fogadott el. A fenti jogszabályok a fenntarthatósággal és az emberi jogokat sértő tevékenységekkel kapcsolatos közzétételre kötelezik a nagyobb méretű társaságokat és magántőkealapokat.
Az európai uniós jogalkotás arra ösztönzi a vállalatokat, hogy figyelembe vegyék és értékeljék tevékenységeik ESG szempontú hatásait. Az mellett folyamatosan nő azon tagállamok száma, amelyek a hazai jogalkotásukban egyébként is érvényesítik ezeket a szempontokat.
Például Németországban 2023. január 1-jétől hatályba lépett az ellátási láncok átvilágításáról szóló törvény (German Supply Chain Due Diligence Act). A törvény a legnagyobb német vállalatok kötelezettségévé teszi, hogy elvégezzék a leányvállalataik és beszállítóik ESG szempontú átvilágítását annak érdekében, hogy azonosítani és mérsékelni tudják tevékenységük környezeti kockázatait és emberi jogot sértő hatásait.
Az ESG értéknövelő
Az ESG követelmények és trendek azonban nem csak közzététellel kapcsolatos szabályokat fogalmaznak meg, hanem egy társaság értékét is szignifikánsan befolyásolják. Számos piaci szereplő, az úgynevezett ESG-minősítők, mint például a Sustainalytics vagy a Refinitiv, részletes szempontokat és követelményeket határoznak meg, amelyek alapján értékelik a társaságok ESG teljesítményét. Egy ESG követelményeknek megfelelő, jól irányított társaság finanszírozási szempontból is előnyt jelent. Mind a bankok, mind pedig a hatóságok, az államok vagy a nemzetközi szervezetek kedvezőbb támogatást vagy finanszírozást nyújthatnak olyan társaságok részére, amelyek ESG szempontból megfelelően működnek.
A fenntartható ingatlanalapok támogatása Magyarországon
Az EU-s jogalkotás következtében az ESG szempontok Magyarországon is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak.
Az egyik ESG követelményeknek való megfelelést közvetett módon támogató program a Baross Gábor Tőkeprogram, amelyet a Nemzeti Tőkeholding Zrt. hirdetett meg és amelyben a Magyar Fejlesztési Bank jelentős forrásokat biztosít az ingatlanalapok részére annak érdekében, hogy azok fenntartható befektetéseket eszközöljenek az ingatlanpiacon („Ingatlan Program”).
Az ingatlanalapok által megvalósított befektetésnek, vagy fejlesztésnek fenntarthatónak kell lennie, ami a pályázati követelmények szerint azt jelenti, hogy a kereskedelmi ingatlanok energiahatékonyságának a BREEAM minősítési rendszer szerinti „Very Good”, vagy a LEED minősítési rendszer szerinti „Gold” minősítésnek kell megfelelnie. A lakossági ingatlanok esetén legalább BB energetikai besorolású ingatlanokra kell fordítaniuk az ingatlanalapoknak a kapott összeget.
A fenti követelmények az ingatlanalapokat arra fogják késztetni, hogy modern, megújuló energiaforrásokat, ill. energiahatékonyságot támogató rendszereket használó ingatlanokba fektessenek, amelyeknek az éves energiafogyasztása nem haladja meg a 100 kilowattóra/négyzetmétert. Ezen befektetések az Európai Uniós Taxonómia rendelet értelmében környezeti szempontból fenntartható befektetéseknek is minősülhetnek, mivel hozzájárulnak az energiahatékonyság növeléséhez.
A Magyar Fejlesztési Bank ingatlanalaponként minimum 5, maximum 30 milliárd forintot adhat az az egyes ingatlanalapoknak. Az Ingatlan Program eredményeként az ingatlanpiacon 150 milliárd forintnyi likvid összeg fog megjelenni. Az ingatlanalapok 2023. március 31. napjáig pályázhatnak a program keretében.
Ingatlanalapok az energiaszektorban
Magyarországon az egyik első ESG szempontból meghatározó lépés az Ingatlan Program megvalósítása, ami fenntartható befektetésre ösztönzi az ingatlanalapokat amellett, hogy támogatja az épületek megújuló energiára történő átállását.
A hatályos szabályozás szerint az ingatlanalapok egyelőre ingatlannal összefüggő eszközökbe fektethetik a vagyonukat. Az energiapolitikai célok elérése érdekében kívánatos lenne, ha a szabályozás lehetővé tenné azt, hogy kibővíthető legyen az ingatlanalapok által végezhető befektetések köre egyes energetikai szektorhoz tartozó befektetésekre is (pl. energetikai beruházásokba, energia engedélyes cégekbe történő befektetés), amelyek tovább segíthetik Magyarország energiafüggőségének csökkentését.
