A világgazdaság 2023-ban is a fokozatos helyreállási folyamatban van. Az elmúlt években a pandémia, a globális értékláncok sérülése, az orosz–ukrán háború, valamint az azt követő szankciók globális hatásai rontották a világgazdasági kilátásokat. Mostanra a kilátások javultak, de a viharfelhők nem vonultak el. Pontosan ezt jelzi az IMF július végén publikált World Economic Outlook felülvizsgálati anyaga is.
Számos gazdasági-pénzügyi kihívást sikerült visszaszorítani. A Covid–19 pandémiás válság a WHO bejelentésével hivatalosan véget ért, és az ellátási láncok zavarai helyreálltak. A gazdasági aktivitás 2023 első negyedévében a kihívásokkal teli környezet (nemzetközi bankválságok) ellenére is ellenállónak bizonyult. Az energia- és az élelmiszerárak meredeken csökkentek a háború utáni csúcsaikról, mindez lehetővé tette, hogy a globális inflációs ráták gyorsan csökkenjenek. A márciusi bankválságokat nem követte érdemi pénzügyi instabilitás, köszönhetően az amerikai és a svájci hatóságok gyors fellépésének. Számos kihívás azonban továbbra is nehezíti a gazdaságok működését.
Bőven formálódnak lefelé mutató növekedési kockázatok az elkövetkező időszakra. A globális gazdasági aktivitás számos jel szerint veszít a lendületéből. Az elleni harcban szükséges szigorú monetáris kondíciók a világ legtöbb országában a reálgazdaságot hűtő, restriktív szinten alakulnak. A jegybanki szigor lassítja a hitelezést, növeli a kamatfizetéseket, és az eladósodás racionálisabb szintekre kerülését segíti elő. A világ három nagy gazdaságában is a lassulás jelei mutatkoznak. Az USA-ban a háztartásoknak nyújtott 2020–2021-es költségvetési transzferekből származó megtakarítások elapadtak, míg Kínában az újranyitást követő gazdasági lendület csökken, és újra erősödnek az ingatlanpiachoz kapcsolódó pénzügyi stabilitási aggodalmak.
Az euróövezet gazdasága idén drámaian 0,9 százalékos növekedésre apadt a tavalyi 3,5 százalékos bővülésről, miközben a legnagyobb európai gazdaság, Németország GDP-je idén visszaeshet.
A nagy gazdaságok esetében az aktivitás fokozatos csökkenése meghatározó a világgazdaság alakulására.
Az infláció számos országban továbbra is magas szinten alakul. Az IMF publikációja felhívja a figyelmet arra, hogy a maginfláció (energia és élelmiszerárak nélküli infláció) idén globálisan 6 százalék lehet, és 2024-ben is 4,7 százalékon alakulhat. Ha azt vesszük, hogy a maginfláció a tartósabb inflációs folyamatokat ragadja meg, akkor ez azt jelzi, hogy globálisan még 2024-ben is cél fölötti inflációs ráták várhatók. Tehát az infláció elleni meccs még közel sem ért véget.
Az inflációs folyamatok tartóssága a munkaerőpiaci folyamatok és a profitráták függvénye. A rendkívül ellenállónak bizonyul a szigorító gazdaságpolitikai eszközökkel szemben. A legtöbb országban a munkanélküliségi ráták a Covid előtti szintek alatt, a foglalkoztatási ráták a pandémia előtti szintek fölött tartózkodnak.
A feszes munkapiac azonban nem jelenti azt, hogy a bérnövekedés a fogyasztói árindexszel lépést tartott volna.
A valutaalap jelentése és az arról cikkező IMF-es kutatási igazgató, Pierre-Olivier Gourinchas szerint az árak gyorsabban alkalmazkodnak túlkereslet esetén, mint a bérek, így a folyamatot nem a „kapzsinfláció” (greedflation) okozza. Azt azonban az IMF publikációja is elismeri, hogy mivel globálisan a profitráták jelentősen emelkedtek az utóbbi két évben, miközben a reálbérek csökkentek, maradt tér vállalati oldalon a reálbérek felzárkóztatására az ár-bér spirál elkerülése mellett. Végül felhívják a figyelmet arra, hogy a lassuló gazdaság és a magasabb foglalkoztatás a munkaerőpiacon gyors átrendeződést is eredményezhet, mert ennek a kettősségnek a fennmaradása romló termelékenységhez vezetne.
Összességében a világgazdaság növekedése idén és 2024-ben is 3 százalékon alakulhat.
Ennek régiók közötti megoszlása jelentős eltérést mutat. Bár a júliusi évközi kiadvány a tavaszi előrejelzésnél némileg gyorsabb növekedést jelez 2023-ra a fejlett gazdaságokra, azok növekedése idén így is csak 1,5 százalék lehet, és jövőre 1,4 százalékra lassulnak, szemben a 2022-es 2,7 százalékos bővüléssel. Ezzel szemben a feltörekvő gazdaságok ugyanebben az időszakban végig gyakorlatilag 4 százalékkal növekedhetnek. Az elkövetkező év nagy kérdése, hogy a kínai lassulás és ingatlanpiaci helyzet, valamint az amerikai monetáris politikai szigorítás hatásaiban megmutatkozó késés okoz-e törésszerű sokkot a világgazdaságban vagy a pénzügyi piacokon. A kockázatokat figyelembe véve a viharfelhők elvonulására még várni kell.
