Érkezik az év shoppingolós, árkedvezményekkel teli időszaka. Egymást érik a Glamour-napok, majd a novemberi Black Friday-kampányok, karácsonyi leértékelések, érdemes azonban fogyasztóként és vállalkozásként is pár alapvető részletre tudatosan odafigyelni. Kezdjük talán azzal, hogy az online kereskedelmet a szokásos őszi–téli akciózós időszaktól függetlenül is kiemelt fogyasztóvédelmi hatósági figyelem övezi. A vásárlásra csábító ajánlataikat – akár a boltokban, akár a digitális online térben – meghirdető vállalkozásoknak pedig tucatnyi jogszabályi elvárást kell teljesíteniük, ha nem kívánnak egy-egy fogyasztóvédelmi jogsértés következményeként se reputációs veszteséget, se komolyabb szankciót elszenvedni. Magyarul érdemes szakértő bevonásával tervezni. Míg a hatásköri szabályok szerint a kormányhivatalok – mint általános hatáskörben eljáró fogyasztóvédelmi hatóságok – jellemzően mérsékeltebb bírságokkal szankcionálnak, különösen az intenzív, akár több hétig is tartó akciós kampányokat lebonyolító vállalkozások figyelmére érdemes lehet, hogy a Magyar Közlönyben 2023. július 6. napján kihirdetett, Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvényünk idén szeptember 1-jei hatállyal módosította, méghozzá felemelte a Tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényünk („Tpvt.”) szerinti korábbi bírságmaximumot.
Ennek eredményeként a Gazdasági Versenyhivatal fogyasztóvédelmi versenyfelügyeleti eljárásaiban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok miatt kiszabható bírság bizony a határozata meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel akár 13 százalékáig terjedhet, szemben a korábbi 10 százalékos plafonnal.
Megéri ezért elkerülni a fogyasztókat megtévesztő, illetve a velük szemben pszichés nyomás gyakorlására alkalmas agresszív kereskedelmi gyakorlatokat is. Így például a mostanában gyakran hatósági célkeresztbe kerülő úgynevezett sötét mintázatokat, mint a hamis visszaszámlálókkal vagy a rendelkezésre álló készletek korlátozottságára figyelmeztető, de valótlan tájékoztatásokkal történő manipulálást is. Szinte garantált a hatósági szankció, ha korábban soha nem alkalmazott, ezért kamu „eredeti” árakat, ajánlott gyártói árakat tüntetnek fel akciózáskor a kereskedők, vagy csalogató reklámokat vetnek be, amikor már az akciós időszak legelején sem áll rendelkezésre a kedvezményesként meghirdetett termékből elégséges vagy akár egyetlen megvásárolható példány sem. Igen kockázatos „ingyenes”-nek, „ajándék”-nak hirdetni azt, ami valójában nem az, ahogyan az „akár” ennyi vagy annyi százalék kedvezmény meghirdetésekor is érdemes betartani azt a hatósági elvárást, hogy az „akár” ígérettel ténylegesen megvásárolható tipikus termékeknek el kell érniük a reklámozott összes termék legalább 10 százalékát. A kereskedőknek biztosítaniuk kell, hogy a meghirdetett kedvezménnyel megszerezhető termék tipikusnak legyen tekinthető az adott bolt, webshop termékkínálata tükrében, és ellenőrizni kell, hogy ezen termékek aránya a teljes reklámozott termékportfóliót tekintve eléri-e a legalább 10 százalékot. Számolni kell azzal is, hogy az intenzívebben reklámozott termékek iránti kereslet bármikor hirtelen megugorhat, vagyis jól kell készletezni és akciós időtartamot meghatározni. Nem szerencsés a kedvezmények elérhetőségét korlátozó apró betűs feltételek prezentálása sem, amelyek a reklámban beharangozott kedvezményeket kiüresíthetik.
Fogyasztóként pedig a nagy vásárlási lázban is figyeljünk arra, hogy akciós termékek online vásárlásakor is megillet minket – pár jogszabályi kivételtől eltekintve – a 14 napon belüli, indokolás nélküli elállási lehetőség, és átlátható kell hogy legyen, vagyis pontosan tudnunk kell – méghozzá a szerződéskötést megelőzően –, hogy egy-egy online platformon, piactéren shoppingolva fogyasztóként kivel, melyik céggel szerződünk.
Legyen gyanús, ha nem találjuk meg a kereskedő alapvető adatait, ha nincs ÁSZF, esetleg csak nettó – kedvezményes – árakat, magyartalan termékleírásokat lelünk.
A fentebb említett manipulatív, sötét minták befolyása ellen is segíthet, ha a meghirdetett kedvezmények ellenére sem sietjük el a vásárlást. Bármennyire tűnjön is kedvezőnek az adott ajánlat, fontoljuk meg, hogy valóban vásárolni akarunk-e olyan esetben, amikor úgy érezzük, elárasztottak minket információval, vagy pont a leglényegesebb terméktulajdonságokról, részletekről nem kaptunk átlátható információt, avagy esetleg a vásárlási folyamat vége felé járva újabb és újabb költségről vagy díjtételekről kapunk nem várt tájékoztatást. Ha pedig hajlamosak vagyunk környezetbarát terméktulajdonság demonstrálására alkalmas – zöld színeket, földgömböt, esőerdőt, madarakat stb. ábrázoló – grafikákat, jelöléseket előnyben részesíteni, mert környezetvédelmi szempontokra is érzékeny vásárlók vagyunk, tudatosan ellenőrizzük, hogy a reklámhoz képest is, az akciós termék vagy szolgáltatás valójában mely részletében környezetbarát, újrahasznosítható, öko, bio, energiahatékony stb. Ne váljunk az ún. greenwashing, avagy zöldre festés áldozatává.
Zárszóként annyit, akár kereskedőként, akár lelkes fogyasztóként vesz részt az ember az őszi akciókban, tudatos magatartással az év ezen utolsó pár hónapja is átvészelhető utólagos költségek és csalódás nélkül.
