A világ legsebezhetőbb térségei a klímaváltozás kapcsán
A klímaváltozáshoz kapcsolódó sebezhetőség meghatározza az alkalmazkodás prioritásait és a biztonsági kockázatokat. Az erőforrások szűkössége és hiánya a népességváltozással együtt jelentősen megnövelheti az egyes országok biztonsági kockázatát.
A kommunikációnak tehát nyitnia kell környezetünk biztonságának megteremtése felé, workshopokat kell rendezni a tudás átadásának érdekében, és szisztematikusan kell elemezni az információkat, amiket meg kell osztani a politikusok és az társadalom tagjai között.
A klímaváltozással szorosan összefügg, hogy az energiakutatások legfőbb akadálya a geopolitikai osztozkodás, és felelősség hárítás. Ezek mellett más és más gazdasági érdekek vezérlik az országokat. Úgy gondolom, hogy ha majd a tudás és az információ megosztása természetes lesz, a közös célért való küzdelem azonos ambíciókat eredményez, ha majd mindenkinek valóban egyforma lesz az élet biztonsága, akkor a diplomácia, az emberek és a kutatók kikényszerítik a politikai döntéshozóktól a megegyezést.
Afrika
A megoldások keresésére a klímaváltozás miatti sebezhetőség feltérképezésével foglalkoztak a 2011-es Klímaváltozás és az Afrikai Politikai Stabilitás konferencián és meghatározták a sarkalatos pontokat. A szélsőséges időjárási viszonyoknak való kitettségről egy sebezhetőségi térképet szerkesztettek.
A földrajzi elemzéseken keresztül be lehet mutatni a kontinensek klímaváltozással járó sebezhetőségét, kiemelve az éghajlathoz kapcsolódó veszélyeket, a népsűrűséget, a háztartások és közösségek rugalmasságát.
Afrikában a népesség legnagyobb része egy szűk területen, a mezőgazdasági hasznosításra alkalmas folyóvölgyekben és tengerparti sávokban lakik, miközben a kontinens nagyrészt lakatlan, illetve lakhatatlan a Szahara és az elsivatagosodott területek miatt.
Noha az afrikai országok a legkevésbé szennyezők, az elemzők szerint ők szenvednek majd a legtöbbet. Amerika Védelmi Minisztériumának jelentése a klímaváltozás és a biztonság összefüggéseiről Afrikában kiemeli a vízzel kapcsolatos regionális együttműködés fontosságát. A vízhez jutás égető, főleg a Közel-Keleten, ahol a kereslet meghaladja a kínálatot, és a szomszédos államok osztozni kénytelenek a forrásaikon.
Afrika sokkal nagyobb terhet fog viselni a klímaváltozás kapcsán, mint a fejlett világ országai. Sokkal nagyobb mértékű a várható hőmérsékletemelkedés és ebből adódóan a vízhiány is, mint a mérsékelt övben található fejlett ipari országok esetében. Az alkalmazkodásra rendelkezésre álló források nagysága egy főre jutóan alig század részét teszik ki a NATO országokénak.
Ázsia, Amerika
A klímaváltozás egyik legfontosabb hatása a nem hagyományos biztonsági kihívás. Az emelkedő tengerszint és a csökkenő termőterületek valódi, már most érzékelhető fenyegetést jelentenek a nagyon sűrűn lakott országok számára. Az éghajlati események, tájfunok, árvizek pedig sok ezer ember számára jelentenek problémát.
Az energia- és környezetbiztonság kérdései Dél-Ázsiában felvetik, hogy milyen lehetőségei vannak az egyes országoknak, és hogyan állnak ezekhez a kérdésekhez? A nemzetközi együttműködés lehetőségeit elemzik a térségben, a víz-, energia-, és klímaváltozás területén. A hagyományosan értelmezett katonai biztonság mellett a környezeti biztonság és a helyi lakossággal való együttműködés is egyre fontosabbá válik Pakisztánban és a környező országokban.
A teljes környezeti biztonság, mint ideális állapot, a kívánatos út a jövő fenntartható élete felé.
A fenntartható fejlődés egy újabb szintre fog lépni, a digitális újrateremtő környezetbiztonság szintjére Amerika fegyveres erői világszerte segítik a partnerországokat a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban és a kibocsátás csökkentésében. A nemzetbiztonsági vezetők felismerték, hogy a globális klímaváltozás, nemzeti és környezetbiztonsági kérdéssé fogja kinőni magát, vagyis egy szinten lesz a nemzetbiztonság védelmi feladataival. Ez az új megközelítés meghatározója lehet a 21. század biztonsági kihívásának, ezzel egyetértve a szakemberek képzéseinek is új kapuját nyitja meg.
Amerika vezető szerepének fontosságát ki kell emelni a kérdés globális kezelésben. Természeti környezetbiztonsággal kapcsolatos kihívások a 21. század Amerikájában címmel kutatók készítettek tanulmányt azzal a szándékkal, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a világ vezető országainak példamutató felelőssége is van. Megjegyzik, hogy a kisebb nemzeti döntések is nagy eredményeket tudnak elérni a fejlődésben.
Európa
Egy nemrég megjelent tanulmány szerint Nagy-Britannia biztonsági stratégiájának sokkal átfogóbb megközelítést kell alkalmaznia a klímaváltozás által jelentett fenyegetés kapcsán. Integrált fejlesztésekre és humanitárius segélyprogramokra egyszerre van szükség, amelynek a klímaváltozási stratégiában is helyet kell biztosítani.
A legfontosabb kérdés az volt, hogy milyen érvek szólnak Nagy-Britanniában egy új atomerőmű építése mellett, illetve ellene, a biztonság, a gazdaság, a hulladékgazdálkodás, az energiabiztonság, a munkahelyek és klímaváltozás szemszögéből vizsgálva.
Az energiafüggést csökkenteni kell, de azt sem lehet megengedni, hogy a migráció kiinduló vagy tranzit országaivá váljanak. A két egymásnak ellentmondó célt egyszerre kell elérni. Az európai energiakínálatban és energiaárakban a globális felmelegedés miatt történő változásokat kezelni kell. A különböző klímaváltozási forgatókönyveknek megfelelő új gazdasági mechanizmusokat és energiaellátást kell javasolni.
Az energiapolitika kihívásnak három területe van: az energiabiztonság növelése, a környezet fenntarthatóságának biztosítása és a gazdasági versenyképesség javítása.
Az éghajlatváltozás különösen nehéz megpróbáltatásokat jelent a fegyveres szervek életében, hiszen a szélsőséges viszonyok, amelyek rendkívüli gyorsasággal és váratlanul érhetik a gyakorlatozókat, vagy az éles helyzetben lévőket, újfajta megmérettetést szabnak az emberre. Az éghajlatváltozás egészségre gyakorolt hatásai ma már kimutathatók, ezért a környezetbiztonságnak kiemelten kell kezelnie a humánbiztonságot a fegyverek erők esetében is.
A biztonság kérdésének elemzése rávilágít olyan feladatokra, amelyeknek előkészítése és végrehajtása hozzájárulhat valamilyen új környezetbiztonsági struktúra felépítéséhez. Az üvegházhatású gázok, a tiszta energia kérdése, a háztartások energiafelhasználása korszerűsítési, intézményi és szervezési feladatok előkészítését teszi szükségessé. A klímaváltozás kockázatai csak egy oldalról jelentenek kisebb energiaigényt, hiszen a felmelegedés a fűtési költségeket csökkenti. Ezzel egy időben azonban egy másik évszakban a hűtési energiaigény fog növekedni. A mezőgazdaság egy olyan nagy energiaigényű szektor lehet, mely jelentősen befolyásolja a gazdaságok pénzügyi tervezéseit. Ezért a jövőbeni várhatóan növekedő energiaigény előállításához a kiszámítható és biztonságos energia alapfeltételét is meg kell teremteni, olcsó, megfizethető áron, tiszta minőségben.
Együttműködés vagy versengés a környezetbiztonság területein
Míg a nemzetközi porondon a nemzetek harca folyik geopolitikai kérdésekben, migráció kérdéskörben, amíg a verseny presztízs tárgya és nem fejlődésre mutató, addig nem lesznek kiemelkedő eredmények. Amíg a jogi kérdéseknél a felelősség nincs formába öntve és a nemzetközi kutatásoknál az eredmény és a kockázat kérdése nem tisztázott, addig nem lesz az energia egyszerre fenntartható, gazdaságosan tiszta és biztonságos.
Az együttműködés feltétele nemcsak a közös szándék vagy akarat, hanem a kommunikáció is az érintett partnerek között. Mindenki érintett partner ebben a kérdésben. A feladatok lehetnek intézményekre, társadalmi csoportokra szabottak, a kommunikációnak viszont mindenkit el kell érnie és mindenkire hatnia kell.
