Az számítása teljes mértékben az európai statisztikai irányelvekkel összhangban történik (kiemelten az Európai Bizottság 2020/1148. számú végrehajtási rendeletére, valamint az Eurostat HICP Methodological Manual című kiadványára támaszkodva), amit az Eurostat szakemberei rendszeresen ellenőriznek, ezzel támasztva alá a publikált adatok helytállóságát. 

A fogyasztói árak mérése komplex feladat. Minden hónapban körülbelül ezer termék és szolgáltatás árának történik meg a felírása (ez mindösszesen 80 ezer rögzített árat jelent szerte az országból, a termékek körét a technológia és a fogyasztói szokások változásainak megfelelően évente felülvizsgáljuk), annak érdekében, hogy mi itt, a Központi Statisztikai Hivatalban (KSH) valós országos átlagárakat figyelhessünk meg, és a szélsőséges értékek ne befolyásolják túlságosan az árindex mértékét. Ennek következményeként ezek az átlagárak eltérhetnek azoktól a fogyasztói áraktól, amelyeket a fogyasztók megfigyelnek. Ezeket az árakat összesúlyozzuk a két évvel korábbi teljes év, illetve a megelőző év első három negyedévének fogyasztási adatai alapján – a súlyrendszer egyébként egész évben állandó marad. Ezt követően tudjuk kiszámítani az árindexeket, amelyekből több speciális index is készül, a gazdasági elemzések igényeinek megfelelően. Ilyen például a nem feldolgozott élelmiszereket, háztartási energiát, üzemanyagokat mellőző, a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól megtisztított, az alapinflációt mutató maginfláció. A fogyasztóiár-index előállítása az egyik leggyorsabb a statisztikai mérőszámok közül, a tárgyhót követően néhány munkanappal már publikáljuk is a végső, hivatalos adatot, amelyet később sem módosítunk. 

Ezt a módszertant használjuk minden alkalommal, változást ebben a magasabb inflációval jellemezhető 2023-as év sem hozott.

A magyar háztartások fogyasztási szerkezetéből kifolyólag az inflációs mutatóban jelentős súlya van a háztartási energiának, amivel kapcsolatban a gáz és az elektromos energia lakossági áráról szóló kormányrendeletek 2022 nyarán történt módosítása új módszertan kialakítását tette szükségessé, amit a KSH szakértői a rendeletek változásával szinte egy időben megalkottak, a róla szóló leírást pedig azonnal közzé is tettük: Sajtószoba – Közlemények, tájékoztatók, 2022.08.08. – Központi Statisztikai Hivatal (ksh.hu). A módszertan kialakítása ez esetben is az európai sztenderdek szerint történt, a mérési nehézségeket áthidalandó az Eurostat HICP Methodological Manual című kiadványának az „egységérték”-re vonatkozó ajánlását követve. 

Stock Market Performance
Fotó: Shutterstock

A gáz és az elektromos energia lakossági árának változását a háztartások érintettségének arányában vesszük figyelembe a fogyasztóiárindex-számítás során. Ennek megfelelően a KSH arra vonatkozóan készít becslést, hogy a teljes háztartási szektor által együttesen elfogyasztott gázért, illetve elektromos energiáért összességében mekkora összeget fizet a teljes háztartási szektor a régi (2022. augusztus 1. előtti) és az új árakon. 

Azaz olyan árindexről, nem pedig érték- vagy volumenindexről beszélhetünk, amelyet befolyásol a lakossági fogyasztás mértéke, hiszen az – a jelenlegi szabályozás miatt (rezsicsökkentett ár, valamint a fogyasztási küszöb feletti piaci ár) – hatással van az átlagárra. 

Mivel az energiafogyasztás által erőteljesen befolyásolt átlagos árakat hasonlítjuk össze, az árindexben még változatlan hatósági szabályozás esetén is lehetnek elmozdulások. Az árindex számítása során a KSH háztartásonkénti becsült energiafogyasztással, valamint a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal nemzetgazdasági szintű gáz- és áramfogyasztási adataival egyaránt számol. Ez a módszertan a korábbi időszakra nagyon erős mértékű áremelkedést (2023 januárjában éves szinten 52,4 százalékos háztartásienergiaár-növekedést), az elmúlt időszakban pedig ennél számottevően kisebb mérséklődést (2023 októberében éves szinten 16,1 százalékos háztartásienergiaár-csökkenést) mutatott ki. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy ez a módszertan nem 2023-ban, hanem még 2022 augusztusában, az emelkedő energiaárak idején lett bevezetve, és azóta is változatlan. A mérési módszernek az erőteljesebb árcsökkenés érdekében történő megváltoztatása szakmailag kifogásolható megoldást jelentene, amely fel sem merül a hivatalban.

A publikált inflációs adatok helytállóságát számos további tényező támasztja alá. Egyrészt az, hogy az infláció erősen csökkenő trendje nem egyedülálló, Európa-szerte általános jelenség. Az éves pénzromlás ütemét tekintve Magyarország továbbra is az utolsó helyen áll az EU tagállamai között, de a 2023 januárjában megfigyelt lemaradás folyamatosan csökken. Másrészt az infláció mérséklődése irányában erős a bázishatás, amely – figyelembe véve a 2022 második felében dinamikusan növekvő árakat – most az éves index esetében erőteljesen visszafogó hatású. 

Harmadrészt kiemeljük, hogy a KSH által közzétett 2023. októberi, 9,9 százalékos adat csak minimálisan tér el a piaci elemzők által előzetesen várt 10,3 százaléktól, ami szintén a mutató hitelességét erősíti.

Végül érdemes szót ejteni az árváltozások kapcsán néhány lélektani hatásról is. Ezek egyike a gyakorisági torzítás, ami azt jelenti, hogy sokan csak a gyakran vásárolt javak (kiemelten élelmiszer, üzemanyag) árát veszik figyelembe, míg a ritkábban vásárolt, magasabb árú termékekről, illetve a nem közvetlenül kifizetett (például csoportos beszedéssel rendezett előfizetés) termékekről, szolgáltatásokról elfelejtkeznek. Ezt a hatást ráadásul a média tovább erősítheti. Továbbá az árak alakulásának értékelésekor a fogyasztók gyakran nem megfelelő (általában régebbi) időszakokkal hasonlítják össze az aktuális árakat, míg a hivatalos statisztika az előző hónaphoz, illetve az előző év azonos hónapjához viszonyít. Negativitási hatás is jelentkezik, amelynek révén az emberek emlékezetében a negatív élmények (nagyobb áremelések) sokszor jobban rögzülnek a pozitívaknál (árcsökkenés). A fentiek miatt kevés értelme van a hivatalos és az érzékelt infláció értékét kizárólag az adatok ellenőrzésének céljából összehasonlítani, inkább a trendek vizsgálata indokolt.