A vételár kérdése mindig is forró témája a földforgalmi szabályozásnak. Egyesek amellett érvelnek, hogy nincs szükség semmilyen korlátozásra a földárak tekintetében, de ha belegondolunk, hogy jelentős érdeklődés van a termőföldek iránt nem csak a gazdálkodók, hanem a pénzügyi befektetők részéről is, kulcsfontosságú, hogy ne engedjük elszállni a magyarországi földárakat. Ezért a vételár mértékét a helyi földbizottság és a kormányhivatal is kiemelten vizsgálja és aránytalan összege esetén megtagadhatja a szerződés jóváhagyását. Arra, hogy mi számít aránytalan vagy túlzó vételárnak, több javaslatot fogalmaztunk meg. Bevett gyakorlat volt ugyanis egyesek részéről, hogy a rájelentkezések „ellenszereként” olyan magas vételárat írtak bele a szerződésbe, amely nyilvánvalóan kigazdálkodhatatlan lenne a mezőgazdasági tevékenységből. Az már egy másik kérdés, hogy
sokszor ezek az irreális összegek csak papíron léteztek és a valóságban csak egy alacsonyabb összegben egyeztek meg a felek. Erre mostantól már nem lesz lehetőség, hiszen a vételárat transzparens módon, átutalással vagy ügyvédi letétbe helyezés útján kell teljesíteni.
Fontos megjegyezni, hogy ez alól lesznek életszerű kivételek, így nincs szükség banki műveletre vagy ügyvédi letétre a családon belüli adásvételnél vagy a gazdaságátadásnál.
Egybefoglalt vételárról beszélünk, ha több földet egy szerződéssel kívánnak eladni és a vételárat is egybefoglaltan tüntetik fel a megállapodásban. Ennek az a jelentősége, hogy az egyes földekre ilyenkor külön-külön nem lehet elfogadó nyilatkozatot tenni, csak az összes területre együttesen. Viszont: ha valakinek akár csak az egyik földre is fennáll az előhaszonbérleti joga, akkor őt az összes föld tekintetében ezen a ranghelyen kell figyelembe venni (kivéve a tulajdonostársat). A jogszabály garanciális okokból viszont csak bizonyos feltételek esetén teszi lehetővé az „egybefoglalt” kikötést.
Ezek a feltételek:
(1) ha a területek egymással szomszédosak, vagy
(2) ha a földek bejegyzett földhasználója legalább 3 éve ugyanaz a személy és a földek azonos vagy szomszédos járás területén fekszenek.
A változás a (2) pontot érinti és egy gyakorlati problémát kezel vele: akkor is van lehetőség egybefoglalt vételárra, ha a vevőnek a cége használja legalább 3 éve a földeket. Ugyanez igaz az egybefoglalt haszonbérre is. Fontos, hogy a céges földhasználat továbbra sem biztosít elővásárlási jogot a cég tulajdonosának!
Népszerű konstrukció volt az új Földforgalmi törvényt megelőző időkben a zsebszerződések biztosítására, hogy haszonélvezeti jogot jegyeztek be a földhivatalba, mindezt családon kívüli, sokszor külföldi személyek javára. 2014-ben ezért radikális lépést tett a jogalkotó és egy törvénymódosítással a „nem közeli hozzátartozók” között szerződéssel alapított haszonélvezeti jogot – mindenfajta kompenzáció nélkül – 2014. május 1-jén a törvény erejénél fogva megszüntette. Ezt az Európai Bíróság később az uniós jogrenddel ellentétesnek nyilvánította és kötelezte Magyarországot a 2014 óta törölt haszonélvezetek visszajegyzésére.
A haszonélvezet visszajegyzésére azonban nem kerülhet sor minden esetben, ennek részleteiről korábban itt írtunk.
A mostani változtatás bővíti ezt a kört, hiszen nincs lehetőség a törölt haszonélvezet visszajegyzésére akkor sem, ha a föld tulajdonosa a haszonélvezet visszajegyzése előtt értéknövelő beruházást hajtott végre a területen (és ez még nem térült meg).
A módosításokat tartalmazó jogszabály itt olvasható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.